Van egy középkori könyv, amelyet az ember nem tud az éjjeliszekrényre tenni lefekvés előtt. Egyrészt azért, mert nagyjából hetvenöt kilogrammot nyom. Másrészt azért, mert lapozás közben egyszer csak szembejön velünk egy egész oldalas ördög képe, szarvakkal, karmokkal és olyan arckifejezéssel, amely után még a legelszántabb könyvmoly is ellenőrzi, hogy bezárta-e a bejárati ajtót.
Ez a Codex Gigas, vagyis „óriási könyv”, a középkori Európa egyik legkülönösebb fennmaradt kézirata.
És igen, valóban létezik.
Ma a Svéd Nemzeti Könyvtár, a stockholmi Kungliga biblioteket őrzi, digitalizált változata pedig lapról lapra tanulmányozható. A kézirat csaknem egy méter magas, körülbelül fél méter széles, és a legnagyobb fennmaradt középkori kéziratok között tartják számon.
Ha ezt valaki a strandon előveszi olvasni, biztosan övé lesz a legnagyobb napozóágy.
Egyetlen éjszaka alatt? Aligha
A Codex Gigas keletkezéséhez természetesen több legenda is társul.
Az egyik történet szerint egy csehországi bencés szerzetes olyan súlyos vétket követett el, hogy büntetésként élve be akarták falazni. Hogy megmentse az életét, azt ígérte rendtársainak, hogy egyetlen éjszaka alatt elkészíti a világ legnagyobb könyvét, benne az emberiség minden fontos tudásával.
Valószínüleg rájött, hogy kissé túlvállalta magát.
Éjfélre állítólag világossá vált számára, hogy élő ember erre nem képes. Ekkor nem kávét főzött, hanem a legenda szerint az ördög segítségét kérte, cserébe pedig felajánlotta a lelkét.
A sátán befejezte a könyvet, a hálás – vagy ekkorra talán már kevésbé hálás – szerzetes pedig egész oldalas portrét készített róla.
Remek történet.
Csak éppen semmilyen történelmi bizonyíték nincs rá.
A legenda ráadásul jóval későbbi eredetű, mint maga a kézirat.
Egy kéz írhatta, de nem egyetlen éjszaka
A Codex Gigas valamikor a 13. század első évtizedeiben, feltehetően 1200 és 1230 között készült Csehországban. Legkorábbi biztos tudásunk a kis podlažicei bencés kolostorhoz vezet.
A kézirat egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy írásképe rendkívül egységes.
A paleográfiai vizsgálatok alapján valószínű, hogy a hatalmas kötet jelentős részét – talán szinte egészét – egyetlen írnok készítette.
Ez önmagában is elképesztő teljesítmény.
De nem természetfeletti.
Kutatók becslései szerint, ha valaki naponta több órát dolgozott rajta, az írás, a vonalazás, a díszítés és az illusztrációk elkészítése évekig, sőt akár több évtizedig is eltarthatott.
Az igazi csoda tehát nem az, hogy valaki egy éjszaka alatt megírta.
Hanem az, hogy valaki talán húsz-harminc éven át képes volt ugyanazon a könyvön dolgozni anélkül, hogy dühében egyszer kidobta volna az ablakon.
Ez nem egyszerűen Biblia
Az „Ördög Bibliája” elnevezés kissé félrevezető.
A Codex Gigas ugyan valóban hatalmas bibliai anyagot tartalmaz, de valójában sokkal inkább egykötetes középkori könyvtár.
A Szentírás mellett helyet kaptak benne Josephus Flavius zsidó történetíró művei, Sevillai Izidor híres enciklopédikus munkája, az Etymologiae, orvosi szövegek, Prágai Kozmasz cseh krónikája, naptári és nekrológiai bejegyzések, valamint imák és más vallási szövegek is.
Mai szemmel nézve olyan, mintha valaki egyetlen kötetbe próbálta volna belegyömöszölni a Bibliát, egy történelmi enciklopédiát, egy orvosi kézikönyvet, egy kalendáriumot és néhány fontosabb helyi dokumentumot.
Google akkor még nem létezett.
Maradt a pergamen.
És akkor egyszer csak ott ül az ördög
A kézirat világhírét azonban mindenekelőtt egyetlen képnek köszönheti.
Az egyik lapon egész oldalas ördögábrázolás található.
A figura szemből látható, zöldes arcával, vörös szarvaival, karmokkal végződő végtagjaival és hermelinszerű öltözékével. Nem elegáns Lucifer. Nem Milton bukott angyala. Sokkal inkább egy középkori rémálom, amely valamiért türelmesen megvárta, hogy az olvasó odalapozzon.
Különösen érdekes, hogy az ördögábrázolás közelében egy egész oldalas kép szerepel a mennyei városról is.
A két látvány mintha egymással szemben állna. Az egyik a megváltás rendjét, a másik a kárhozat világát idézi.
Ez jóval valószínűbb magyarázata az ördög képének, mint az, hogy az írnok portrét készített volna éjszakai munkatársáról.
A középkori kéziratokban ugyanis a démonok, az utolsó ítélet és a pokol ábrázolása egyáltalán nem volt példátlan.
A Codex Gigas esetében a rendkívüli méret teszi a figurát ennyire hatásossá.
Prágából hadizsákmányként Stockholmba
A könyv kalandos pályafutása a középkor után sem ért véget.
A 16. század végén II. Rudolf német-római császár híres prágai gyűjteményébe került. Rudolf udvara egyébként is mágnesként vonzotta a tudósokat, művészeket, alkimistákat és minden elképzelhető különcséget, így az óriáskódex kifejezetten otthonosan érezhette magát.
Aztán jött 1648.
A harmincéves háború legvégén a svéd csapatok elfoglalták Prága egy részét és a császári gyűjtemény számos értékét hadizsákmányként Svédországba vitték.
Velük utazott a Codex Gigas is.
Így került Stockholmba, ahol lényegében azóta is őrzik.
Még egy palotatüzet is túlélt
Ha a könyv életrajza eddig nem lett volna elég kalandos, 1697-ben kigyulladt a stockholmi királyi palota, a Tre Kronor.
A tűzben a királyi könyvtár jelentős része veszélybe került.
A hagyomány szerint a hatalmas Codex Gigast úgy mentették meg, hogy kidobták egy ablakon.
Ez nyilvánvalóan nem az a bánásmód, amelyet egy mai könyvtáros ajánlana egy 13. századi kézirat számára, de a módszer működött és a kötet túlélte a tüzet, bár megsérült.
Egy könyv, amely túlélte a középkort, vallásháborúkat, Prága kifosztását, egy utazást fél Európán át és azt, hogy egy égő palota ablakából kihajították, alighanem kiérdemelné a „strapabíró kiadás” megjelölést.
A legenda szórakoztató, de a valóság sokkal lenyűgözőbb
A Codex Gigas történetének különös iróniája, hogy mindenki az ördög miatt emlékszik rá, miközben a könyv valódi csodája sokkal emberibb.
Valaki vagy egy nagyon kicsi műhely, elképesztő mennyiségű pergament készített elő, megszámlálhatatlan sort írt le kézzel, szövegeket másolt, rendszerezett, díszített, javított és évtizedeken át őrizte ugyanazt az alkotói fegyelmet.
Ehhez nincs szükség démoni segítségre.
Talán csak még több türelemre.
A legenda szerint az ördög egyetlen éjszaka alatt segített elkészíteni a könyvet.
A valóság szerint egy ember akár évtizedeket adott érte az életéből.
És ha belegondolunk, talán ez a félelmetesebb teljesítmény.
Forrás: Svéd Nemzeti Könyvtár (Kungliga biblioteket) – Codex Gigas digitális és kézirattörténeti ismertetője. Az ördögábrázolás digitalizált változata a Svéd Nemzeti Könyvtár gyűjteményében, illetve a Wikimedia Commonson is elérhető.
