Pénteken Franciaország-szerte heves összecsapások robbantak ki a rohamrendőrök és a középiskolások között. A diákok a tarthatatlan tantermi állapotok és a drasztikus alulfinanszírozás miatt vonultak utcára. Emmanuel Macron kormánya egyelőre képtelen megfékezni az egyre erőszakosabbá váló, több száz iskola bezárását kikényszerítő zavargásokat.
Strasbourg keleti részén könnygázfelhő borította az utcákat, Marseille-ben a tüntetők tűzijátékokat lőttek a rendőrsorfalakra, Rennes-ben pedig szemeteskukákat gyújtottak fel. Párizsban – ahol szintén heves összecsapások zajlottak – a diákok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken az állt: „Jövőt kell építenünk, nem pedig elviselnünk”.
Hat hónappal a jövő évi elnökválasztás előtt a közvélemény-kutatások Emmanuel Macron és jobbközép kormánya mélyrepülését mutatják. A tervezett költségvetési megszorítások, amelyek tovább mélyítik az oktatás amúgy is súlyos válságát, csak olajat öntöttek az elégedetlenség tüzére.
A szülőkre hárítanák a kártérítést
A múlt héten Párizs környékéről indult tiltakozáshullám mára országosan is radikalizálódott. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter egy rádióinterjúban elmondta: a rendőrség a demonstrációk kezdete óta kétezer embert – többségében tinédzsereket – vett őrizetbe. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a rongálásokért a fiatalok szüleit kellene kártérítés megfizetésére kötelezni. Darmanin szerint a diákmozgalmat „kívülállók” térítették el.
A zavargások miatt pénteken négyszáz középiskola – nagyjából az intézmények tizede – maradt zárva. Édouard Geffray oktatási miniszter a televízión keresztül kérte a szülőket, tartsák távol gyermekeiket az utcai megmozdulásoktól. „Az utcákon a gyerekek veszélyben vannak” – fogalmazott a miniszter. Helyszíni beszámolók szerint az erőszak eszkalálódása miatt több párizsi diák is úgy döntött, hogy inkább otthon marad a pénteki napon.
Évtizedes lemaradás
Az intézményeket blokád alá vonó diákok a túlzsúfolt tantermek, a krónikus tanárhiány és a romos épületek miatt tiltakoznak, amiért az évtizedes állami alulfinanszírozást okolják.
„Harmincöten vagyunk egy osztályban, nincs elég szék, az egyórás ebédszünet pedig túl rövid ahhoz, hogy mindenki ételhez jusson” – panaszolta a 15 éves Kesia a párizsi Pantin külvárosában, nem sokkal azelőtt, hogy a rohamrendőrök könnygázt vetettek be a tömeg oszlatására.
A kormány által csütörtökön benyújtott 2027-es költségvetési tervezet szerint az oktatásra szánt források – a tanári nyugdíjakat nem számítva – az inflációt el nem érő mértékben, mindössze 1,7 százalékkal, 65,53 milliárd euróra nőnek. A törvényjavaslatból az is kiderül: bár hagyományosan az oktatás a legnagyobb költségvetési tétel Franciaországban, jövőre ez megváltozik, mivel az államadósság finanszírozási költségei várhatóan elérik a 74,5 milliárd eurót.
Politikai vádaskodás és rendőri erőszak
A francia hírszerző ügynökségek egy csütörtöki válságtanácskozáson arról jelentettek, hogy a tiltakozó mozgalmat a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise – LFI) politikusai szították. Az LFI vezető politikusai határozottan visszautasították a vádakat; szerintük a kormány szándékosan átpolitizálja a tisztán szociális alapú tüntetéseket a közelgő választások előtt.
A diákok és a jogvédő szervezetek eközben a rendőrséget vádolják azzal, hogy túlzott brutalitással lépnek fel a kiskorúakkal szemben – rendszeresen használnak gumibotot, könnygázt és nem halálos lövedékeket. Az Amnesty International is óva intett az aránytalan erőszaktól: „A diákokat meg kell védeni, nem pedig botokkal verni” – közölte a jogvédő szervezet az X közösségi platformon. A belügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy három esetben belső vizsgálatot indítottak a tüntetőkkel szembeni rendőri túlkapások gyanúja miatt.
A feszültség időközben már a határokon is átcsapott: csütörtökön a belgiumi Liège városában is utcára vonultak a középiskolások. A helyi városháza tájékoztatása szerint a belga településen pénteken is zárva tartottak a középiskolák – olvasható a Reuters-en.
