Külföld
Izland, a varázslatok szigete
Gejzírek és más csodák'
A hivatalos adatok szerint Izland területe 102 928 négyzetkilométer - azaz alig nagyobb, mint a szűkre szabott Magyarország. Ám míg itt 9,6 millió ember él, amott valamivel kevesebb, mint négyszázezer - s ebből is rengetegen, durván kétszázezren laknak a fővárosban, Reykjavíkban. tehát nem állítható, hogy „bárhová lépünk", egy polgár jön velünk szembe. S mentül Északabbra hatolunk, annál kevesebb emberrel találkozunk.
A sziget felszínének tíz százalékát borítja belföldi jégtakaró. Partvonala kevés híján 4.800 kilométer hosszú, fjord pedig annyi van, mint égen a csillag. Errefelé lelhető föl Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull melynek területe 8500 négyzetkilométer, a vastagsága pedig akár a - nem tévedés - ezer métert is elérheti.
A „vidéki" Izland bámulatos, s áll ez annak ellenére is, hogy a tájból jellemzően hiányoznak a hazai sűrű erdők. Viszont akad ott töméntelen mennyiségű hőforrás és gejzír, zöld mező. Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata az úgynevezett Irminger-áramlat mérséklő hatása miatt nem annyira zord, mint első pillanatban hinnénk. A „viszonylag" meleg víz a déli és nyugati szélein teljes jégmentességet biztosít, míg az északi és keleti részeket ritkán, de elérheti a sodródó sarki jég a téli időszak vége felé.
Fontos megjegyezni, Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő az életveszélyes jegesmedvék, de olykor-olykor a sarkkör mellől jégtáblákon leruccan egy-egy jószág. Félni tehát nem kell tőlük akkor sem, ha a településektől távolabb kalandozik az ember.
Mint fentebb is utaltunk rá, a táj szóakasztóan szép, látnivaló bőven akad - azaz aki teheti, egyszer életében mindenképpen látogasson el e szigetre.
