Krónika

A vulkánkitörés, amely napokra megbénította Európa légterét

Az Eyjafjallajökull vulkánkitörés veszélye

2010 tavaszán egy izlandi vulkánkitörés olyan káoszt okozott, amire évtizedek óta nem volt példa a légi közlekedésben. Az Eyjafjallajökull vulkánkitörés miatt Európa jelentős részén napokra lezárták a légteret, és milliók rekedtek a repülőtereken.

A vulkánkitörés, amely napokra megbénította Európa légterét
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Hans Lucas/Isabelle Souriment

Az Eyjafjallajökull vulkánkitörés előtt már 2009 végén egyre több jel utalt arra, hogy valami készül Izland déli részén. Az Eyjafjallajökull jégmező alatt működő vulkán környékén sorra mérték a kisebb földrengéseket, amelyek arra utaltak, hogy a magma lassan a felszín felé halad – írta meg az Origo.

Az Eyjafjallajökull vulkánkitörés veszélye

2010 márciusában kisebb kitörés történt, ám az igazi problémát az április 14-i robbanásszerű kitörés okozta. Ekkor hatalmas mennyiségű vulkáni hamu került a légkörbe, amelyet a szél gyorsan Európa fölé sodort.

Az Eyjafjallajökull vulkánkitörés egyik legnagyobb veszélye az volt, hogy a hamu apró, üvegszerű részecskéket tartalmazott. Ezek a repülőgépek hajtóművében megolvadhatnak, eltömíthetik a rendszert, és akár teljes hajtóműleállást is okozhatnak.

Egy hasonló eset már történt korábban: 1982-ben egy utasszállító repülőgép mind a négy hajtóműve leállt, amikor vulkáni hamuba repült.

Európa légi közlekedése gyakorlatilag leállt

2010.április 15. és 23. között Európa jelentős részén légtérzárat rendeltek el. A döntés példátlan volt a modern repülés történetében.

  • több mint 95 ezer járatot töröltek,
  • a globális légiforgalom közel fele kiesett,
  • mintegy 10 millió utas rekedt a repülőtereken.

A járattörlések Magyarországot is érintették: a budapesti Ferihegyi repülőtéren is számos járatot töröltek vagy késleltettek.

Óriási gazdasági veszteséget okozott

A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség becslése szerint a légitársaságok naponta több mint 39 milliárd forintnak megfelelő összeget veszítettek.

A teljes veszteség elérte az 1,7 milliárd dollárt.

A turizmus, a kereskedelem és számos nemzetközi esemény is megsínylette a légtérzárat. Több politikai és sporteseményt el kellett halasztani, mert a résztvevők nem tudtak eljutni a helyszínre.

Árvizeket és evakuálást is okozott

A jég alatti kitörés miatt a gleccser gyorsan olvadni kezdett. Ez hatalmas iszapárakat – úgynevezett laharokat – indított el, amelyek elöntötték a környék folyóit és völgyeit. A hatóságok több települést kiürítettek, hogy elkerüljék a katasztrófát.

Ritkán tör ki, de nagy hatása van

Az Eyjafjallajökull vulkán az elmúlt több mint ezer évben mindössze négy alkalommal tört ki: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között és 2010-ben. A szakértők attól tartottak, hogy a kitörést a közeli Katla vulkán aktivitása követheti, ám ez végül nem történt meg. A kitörés hivatalosan 2010 októberében ért véget, de hatásai hosszú időre megváltoztatták a repülésbiztonsági szabályokat Európában.

Felébredt a tűzhányó – videón a vulkánkitörés

A tűzhányó sűrű füstöt és izzó lávát lövellt ki magából, látványos, de egyelőre mérsékelt erejű természeti jelenséget okozva. Ismét felébredt a tűzhányó az izlandi Reykjanes-félszigeten, ahol szerdán újabb vulkánkitörést regisztráltak.

Kapcsolódó írásaink