Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a "határon átnyúló tevékenységet folytató befektetők" mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó jogaival kapcsolatban. A Fidesz közleményben reagált, amiben elutasítja az uniós eljárást.
Arra kérte fel Magyarországot az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, hogy nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterület-használatára vonatkozó, egyes szerződéses jogaikat megszüntető jogszabályával kapcsolatban.
A magyar jogszabály sérti az uniós jogokat
Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Ezek a szerződésben rögzített, alapvető szabadságjogok csak "kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban" korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük - olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklási részében.
Az első vitatott rendelkezés egy 2013 decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. "Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől" - állapította meg a brüsszeli intézmény.
Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint a haszonélvezeti szerződések megszüntetése kapcsán kifejtettekhez hasonló aggályokat vet fel.
Két hónapunk van a válaszra
Az Európai Bizottság felkérése úgynevezett felszólító levél formáját ölti, ami az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.
Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar jogszabályt, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt.
Magyarország megvédi a földtörvényt
A magyar kormány minden eszközzel megvédi a földtörvényt, amely több európai ország jogszabályainak elemeit tartalmazza - mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Budapesten. Az államtitkár úgy prognosztizálta, hogy az Európai Bíróság 2016 nyarán mondhatja ki a végső szót az ügyben.
Kiemelte, hogy az érintettekkel el kell számolni a polgári jog szabályai szerint, annak ellenére, hogy a földforgalmi törvény erre nem tartalmaz előírást.
Az ügy előzménye az, hogy Magyarországon 1994 óta nem vásárolhat termőföldet külföldi, valamint - akár magyar - jogi személy sem. A következő állomás 2001 volt, amióta nem lehet termőföldre új haszonélvezeti szerződést kötni.
Ez utóbbi szabályra azért volt szükség, mivel a külföldi személyek haszonélvezeti szerződést kötöttek a magyar földtulajdonosokkal, megváltva így a föld használatát. A 2001 előtt kötött ilyen szerződések azonban tovább éltek, egészen ez év májusáig, amikor is hatályba lépett az a tavaly decemberben hozott törvény, amely megszüntetett minden olyan haszonélvezeti szerződést, amely nem közeli hozzátartozók között köttetett.
Az új törvény miatt Ausztria fordult az Európai Bizottsághoz, ez év februárjában. Eddig két pilot eljárás zajlott le, amely a Magyarországnak megküldött kérdés-sorok megválaszolásából állt. A mostani eljárás nyomatékosítja azt, hogy a bizottság elégedetlen a magyar törvénnyel, és két hónapon belül újabb választ vár.
A bizottság jövő tavasszal hozhat indokolt véleményt, majd a luxemburgi bíróság elé kerül az ügy - vázolta a folyamatot Simon Attila István.
A magyar kormány lelkiismerete tiszta, megvédi a hazai termőföldet a spekulánsoktól - tette hozzá az államtitkár. Elmondta, hogy 2,5 millió helyrajzi számon van ingatlan Magyarországon. Ebből 225 ezren található haszonélvezet. Azt azonban, hogy ebből mennyi a nem közeli hozzátartozóval kötött - tehát spekulatív - haszonélvezet, azt nem lehet tudni. Ennek hiányában viszont az érintett földterület nagysága sem becsülhető meg.
Fidesz: A magyar föld nem eladó!
„A támadás mögött erős üzleti lobbi érdekek állnak, akiknek szúrja a szemét, hogy az új földtörvénnyel a külföldi spekulánsok helyett a magyar földművesek és a nagybirtokok helyett a családi gazdaságok részesülnek előnyben” - írják közleményükben. Hozzáteszik, céljuk, hogy továbbra is a kis és közepes gazdaságok erősítése. A Fidesz-KDNP kabinet továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, hogy a családi gazdaságok nagybirtokokkal szembeni arányát a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra növeljék. „Arra kérjük a kormányt, hogy a külső és belső nyomás ellenére minden lehetséges eszközzel védje meg a magyar földtörvényt, amely a magyar gazdák érdekeit védi a külföldi spekulációval szemben” - zárul a Fidesz közleménye.
Forrás: MTI
