Közel-Kelet

Az irániak a háború következményei alatt nyögnek

„A kenyér luxuscikké vált”

Irán élelmiszerutalványokkal és a minimálbér emelésével akarja enyhíteni a fogyasztók terheit. Az átlagcsaládok számára azonban még mindig nagyon nehéz megélni.

Az irániak a háború következményei alatt nyögnek
Iránban meredeken emelkednek az élelmiszerárak
Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl

Irán évek óta nemzetközi szankciók alatt áll, most pedig a háború következményeitől is. Az országban emelkednek a megélhetési költségek. A kormány most a minimálbér emelésével és az élelmiszerutalványok bevezetésével reagál, hogy kompenzálja a megemelkedett árakat. Ennek célja, hogy segítsen az alacsony jövedelmű háztartásoknak megélni - írja a Deutsche Welle.

A bérek nem emelkednek olyan gyorsan, mint az árak

Sok iráni azt mondja, hogy a bérek nem emelkednek olyan gyorsan, mint az árak. Márciusban Iránban 60 százalékkal emelték a havi minimálbért. Ez 120 amerikai dollárnak felel meg. Egy teheráni lakos azonban a DW-nek elmondta, hogy egy kilogramm rizs ára két hét alatt kilenc százalékkal emelkedett, elérve a hárommillió riált, az iráni pénznem hivatalos nevét.

Ez nagyjából 1,90 eurónak felel meg. Összehasonlításképpen: egy kilogramm rizs ára 1,40 eurótól kezdődik a német Aldi szupermarketben.

Még az újonnan bevezetett élelmiszerutalványok sem tudtak jelentősen enyhíteni a háztartások költségvetésének terhein. A csirke most kétszer annyiba kerül, mint az utalványok bevezetése előtt. A tej 50 százalékkal drágább lett. „Sok család számára a közönséges kenyér luxuscikké vált.” - mondja egy lakos.

A családok most kénytelenek fokozatosan korlátozni étrendjüket – folytatta az elemző –, mivel a lakbér, a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás költségei gyakran elsőbbséget élveznek az élelmiszerrel szemben. A fehérjék, például a tejtermékek az elsők, amelyeket meg kell szüntetni. Sok család számára még egy egyszerű vekni kenyér is luxuscikké vált.

Tele polcok, üres pénztárcák

Az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott háború súlyosbította Irán folyamatos gazdasági válságát. Mivel a konfliktus megoldása egyértelműen még messze van, az importált áruk, például az olaj, a gáz és a műtrágyák szállítása továbbra is zavarokkal küzd. Bár Irán a világ egyik legnagyobb olajtermelője, továbbra is függ a benzinimporttól. Az ország finomítói nem rendelkeznek a nyersolaj feldolgozásához szükséges kapacitással.

Amikor az üzemanyag, a szállítás és az import drágul, ezeket a többletköltségeket a fogyasztókra hárítják. Az eredmény: Míg a szupermarketek polcain még mindig lehetnek áruk, az áruk drágulnak, és a fogyasztók már nem engedhetik meg maguknak azokat. A fogyasztói utalványok és a minimálbér-emelés is veszít a vásárlóerejéből a heti áremelésekkel.

Szupermarket-tulajdonos: „Még soha nem láttam ilyen kétségbeesett embereket”

Egy iráni szupermarket-tulajdonos megerősíti, hogy az áremelkedések hatással vannak az emberek fogyasztói magatartására. Az emberek már nem tudják megvásárolni még a legszükségesebb árucikkeket is háztartási mennyiségben. Azok a vásárlók, akik korábban több kilogramm rizst vásároltak, most sokkal kevesebbet vásárolnak.

A tulajdonos azt mondja, hogy az üzletben eltöltött évei alatt soha nem látott még ilyen kétségbeesett embereket.

Kapcsolódó írásaink