Közel-Kelet
Helyreállt az internet Iránban
A közösségi média továbbra is blokkolva van
„Üdv ismét, Irán! A mutatók a csatlakozások további növekedését mutatják, mivel a mobilhálózatok és más szegmensek újra csatlakoznak a globális internethez” – közölte a Netblocks internetes megfigyelőközpont keddi, X-en közzétett bejegyzésében.
„A Filternet továbbra is érvényben van, de megkerülhető. A WhatsApp mostantól korlátozott, megkerülést igényel. Néhány felhasználó továbbra is offline állapotban van” – tette hozzá, és a csatlakozási arányt 86 százalékra becsülte.
Az internet-hozzáférés helyreállításáról szóló döntést hétfőn hagyta jóvá az a különleges kibertér-testület, amelyet Maszúd Peszeskján hozott létre. A cél az volt, hogy Irán nemzetközi internetkapcsolata visszatérjen a 2026 januárja előtti állapothoz, miután az ország 88 napig szinte teljes digitális elszigeteltségben működött.
A helyzetet azonban gyorsan bizonytalanná tette egy keddi bírósági döntés. Az iráni állami média szerint egy közigazgatási bíróság ideiglenesen felfüggesztette a kibertér-testület létrehozásáról szóló rendelet végrehajtását, ami kérdéseket vet fel az internet újranyitásának jogi alapjával kapcsolatban.
Sattar Hashemi közölte, hogy a testület első hivatalos ülésén kilenc igen és két nem szavazattal fogadták el a nemzetközi internetkapcsolat helyreállítását. Helyettese szerint az ország számos részén már meg is kezdődött a vezetékes internet újbóli bekapcsolása - írta meg az Iranintl.
A döntés ugyanakkor komoly vitát váltott ki Iránon belül. Az Fars News Agency – amely közel áll az Islamic Revolutionary Guard Corps szervezethez – kezdetben megkérdőjelezte, hogy a kormánynak egyáltalán van-e joga feloldani a korlátozásokat. Érvelésük szerint az internetblokádot eredetileg a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács rendelte el, így azt hivatalosan csak ugyanez a testület vonhatná vissza.
Később azonban a Fars enyhített álláspontján, és egy vezércikkben már úgy fogalmazott: az internetkapcsolat helyreállítása „szükséges műszaki és biztonsági döntés” volt, amely előbb-utóbb elkerülhetetlenné vált a kiberbiztonsági helyzet javulásával.
Az iráni vezetés szerint a korlátozásokat eredetileg a kiberkémkedés visszaszorítása és a kritikus infrastruktúra védelme érdekében vezették be a háborús helyzet idején, amikor az országot intenzív kibertámadások érték.
A hírek szerint a Kibertér-kezeléssel Foglalkozó Különleges Munkacsoport ülésén végül kilencen támogatták és hárman ellenezték Irán újbóli csatlakozását a globális internethez.
A Faraz információi szerint a leghevesebb ellenzők között volt Peyman Jebelli, az állami műsorszolgáltató vezetője, valamint Mohammad-Amin Aghamiri, a Kibertér Legfelsőbb Tanácsának titkára.
A jelentések szerint Aghamiri a találkozó végéig ellenezte az internet-hozzáférés helyreállítását, ami különösen figyelemre méltó, mivel pozícióját maga az elnök hagyta jóvá. Bár eredetileg az előző kormány nevezte ki, Pezeshkian hivatalba lépése után is megtartotta őt a tisztségében.
Az ügy így nemcsak technológiai és biztonsági kérdéssé vált, hanem belpolitikai konfliktussá is, miközben Peszeskján korábban az internet-hozzáférés helyreállítását egyik legfontosabb reformígéretének nevezte.
