Kudarcba fulladt a Szabadság Projekt?

Donald Trump elnök „átvezetési művelete” a Hormuzi-szorosban mindössze 48 óráig tartott, és ez idő alatt csak két hajót sikerült biztonságosan átirányítani.

A hajózási vállalatok és a tengeren rekedt tengerészek továbbra is bizonytalan helyzetben vannak, mivel a térségben zajló támadások miatt nem mernek áthaladni a szoroson. A tűzszünet ellenére is továbbra is érkeznek rakétatámadások a mindössze 21 mérföld széles vízi út felett - írja a CNN.

Gene Seroka, a Los Angeles-i kikötő igazgatója szerint a kereskedelmi hajózás csak akkor fog visszatérni a megszokott működéshez, ha egy valóban működő és hiteles békemegállapodás jön létre. Elmondása szerint jelenleg egyetlen hajózási vezető sem hajlandó kockáztatni sem a rakományt, sem a személyzetet, még katonai kíséret mellett sem.

A helyzet különösen súlyos, mivel naponta átlagosan 120 hajó haladna át a Hormuzi-szoroson, amely a világ olajszállításának mintegy 20%-át bonyolítja. A háborús körülmények miatt azonban ezek az útvonalak gyakorlatilag használhatatlanná váltak.

A hajók sérülése hatalmas pénzügyi veszteséget jelentene, ráadásul a biztosítások sem fedezik a háborús kockázatokat, így a szállítás rendkívül költségessé és kockázatossá vált.

Marco Rubio külügyminiszter elmondta, hogy a Trump-adminisztráció több hajózási vállalatot is megkeresett a „Szabadság Projekt” keretében, hogy segítsék a hajók átjuttatását a térségen, de csak kevesen vállalták a részvételt.

A dán Maersk megerősítette, hogy egyik hajója az amerikai hadsereg segítségével jutott át, miután a konfliktus kezdete óta nem tudott kijutni a Perzsa-öbölből.

Más nagy cégek, például a Hapag-Lloyd is fontolóra vették a katonai segítséget, de a gyorsan változó helyzet miatt a terveket végül felfüggesztették.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) adatai szerint a háború kezdete óta 32 hajót ért találat, tíz ember meghalt, és több mint egy tucatnyian megsérültek. A szervezet továbbra is fokozott óvatosságot javasol, és hangsúlyozza, hogy a katonai kíséret nem jelent hosszú távú megoldást.

Közben diplomáciai szinten is zajlanak tárgyalások: az Egyesült Államok és Irán egyre közelebb kerülhet egy megállapodáshoz, amely lezárhatná a konfliktust. Ugyanakkor az amerikai vezetés szerint ezek a tárgyalások már korábban is többször kudarcba fulladtak az utolsó pillanatban.

Irán közben jelezte, hogy új szabályozási rendszert vezetne be a Hormuzi-szorosban, amely akár díjakat és külön engedélyeket is tartalmazhatna az áthaladáshoz. Az Egyesült Államok ezt korábban elutasította, mondván, Iránnak nincs jogi felhatalmazása a stratégiai vízi út ellenőrzésére.

A szakértők szerint a hajózási cégek csak akkor térhetnek vissza a megszokott útvonalakhoz, ha a térség biztonsága hosszú távon is garantált lesz.