Irán külkereskedelme összeomlott?

Az iráni vámhatóság adatai szerint az olajon kívüli kereskedelem az előző iráni pénzügyi év utolsó hónapjában (február 21. – március 22.) összeomlott, mindössze 6,4 milliárd dollárra esett vissza – ez 30%-os csökkenés az előző hónaphoz és 50%-os csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.

A zuhanás egybeesett a február 28-án kezdődött katonai eszkalációval, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, Irán pedig válaszul csapásokat mért a Perzsa-öbölben élő arab szomszédaira.

A konfliktus megzavarta a hajózási útvonalakat és megnehezítette a regionális kereskedelmi kapcsolatokat.

A következmények különösen szembetűnőek voltak Irán fő kereskedelmi partnereivel kapcsolatban. Az Egyesült Arab Emírségek, Irán második legnagyobb kereskedelmi partnere, állítólag március elején felfüggesztette a kereskedelmet Teheránnal.

A kínai vámadatok a kétoldalú kereskedelem meredek visszaesését is jelzik. Kína nem olajalapú kereskedelme Iránnal márciusban mindössze 184 millió dollárra esett vissza, szemben a tavalyi év azonos hónapjában elért több mint 907 millió dollárral – ez nagyjából az egy évvel korábbi szint egyötöde.

Míg az iráni vámadatok nem tartalmazzák a nyersolaj exportját, a Kpler tartályhajó-követési adatai azt mutatják, hogy az iráni nyersolaj-szállítmányok a kínai kikötőkbe átlagosan napi 1,53 millió hordó körül mozogtak márciusban, ami körülbelül 15%-kal alacsonyabb, mint 2025 márciusában, ami arra utal, hogy az energiaexport is nyomás alatt áll.

Irán olajon kívüli külkereskedelme az elmúlt pénzügyi évben összesen 109 milliárd dollárt tett ki, ami 16%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Az import a teljes összeg 53%-át tette ki, ami rávilágít a gazdaság külföldi ellátástól való függőségére a fokozódó geopolitikai zavarok idején.

A kilátások a következő hónapokban romolhatnak.

Az izraeli petrolkémiai létesítmények elleni csapásokat követően Irán betiltotta a petrolkémiai exportot. Hétfőn az Iráni Kereskedelmi Promóciós Szervezet elrendelte az acéllemezek exportjának leállítását május 30-ig, mivel az ország acélipara nyomás alá került az amerikai-izraeli csapásokat követően.

Az iráni acélgyártók szövetségének titkára elmondta, hogy folyamatban van az acéllemezek és melegen hengerelt lemezek importjának sürgősségi tervének kidolgozása, hangsúlyozva a zavar mértékét.

Ugyanakkor az iszfaháni és huzesztáni acélgyártó létesítmények – amelyek Irán acéltermelésének nagyjából 70%-át teszik ki – a jelentések szerint súlyos károkat szenvedtek.

A petrolkémiai ipar és az acélipar együttesen becslések szerint évi 18-20 milliárd dollár exportot generál, ami Irán nem olajipari exportbevételeinek több mint egyharmadát teszi ki. Az ezekben az ágazatokban bekövetkező elhúzódó zavarok negatívan befolyásolnák a kormányzati bevételeket, az ipari termelést és a devizához való hozzáférést.

További nyomás nehezedik az ország kereskedelmére a tengeren is. Válaszul Irán Hormuzi-szoros blokádjára az Egyesült Államok tengeri blokádot indított Irán ellen, ami valószínűleg tovább korlátozza mind az olaj-, mind a nem olajalapú kereskedelmet.

Mivel az amerikai-iráni diplomácia továbbra is patthelyzetben van, és a szankciók enyhítése is távolinak tűnik, a kilátások tovább romolhatnak, amennyiben nem születik megállapodás a kereskedelemre és az energiaexportra nehezedő nyomás enyhítéséről.

Összességében az adatok arra utalnak, hogy Irán nem átmeneti lassulással néz szembe, hanem egy történelmi külső sokk korai szakaszával, írja az iranintl.com.