Közel-Kelet
Erkölcsi fordulatot várnak az USA-tól Irán ügyében
A hangsúly nemcsak a nukleáris kérdésen, hanem az iráni társadalom helyzetén is lenne

Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter szombaton Iszlámábádban járt, ahol találkozott Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel és Aszim Munir hadseregfőnökkel. Pakisztán eközben továbbra is közvetítő szerepet vállalt Teherán és Washington között.
Egy, a tárgyalásokhoz közel álló pakisztáni forrás a Reutersnek azt mondta, hogy Araghchi a látogatás során továbbította Teherán álláspontját, valamint aggodalmait az amerikai fél felé. Az iráni állami média szerint a miniszter Iszlámábádból Ománba és Oroszországba indulása előtt Munirral is egyeztetett, ahol Irán válaszát ismertette a korábbi javaslatokra.
Iráni tisztviselők korábban jelezték, hogy Araghchinak nem szerepelt a tervei között az amerikai delegációval való közvetlen találkozó Pakisztánban.
Lake, a The Free Press újságírója és a Breaking History podcast házigazdája az Eye for Iran műsorban úgy fogalmazott, hogy az Iszlám Köztársaság komoly katonai, gazdasági és politikai nehézségek után most tárgyalásokkal próbálhat „mentőövet” találni.
„Háttal állnak a falnak, és abban reménykednek, hogy ezek a tárgyalások kiutat jelentenek számukra” – mondta Lake.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egy esetleges új diplomáciai folyamatnak szerinte az iráni társadalom helyzetének javításával kellene kezdődnie.
„Ha Vance alelnök lennék, az első dolog, amit mondanék: vissza kell állítani az internetet, ha pénzügyi enyhítést akarnak. És szabadon kell engedni a politikai foglyokat” – fogalmazott Lake.
Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államoknak a kivégzések leállítását is követelnie kellene.
A megjegyzések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor Iránban már 57 napja tart az internetkimaradás a NetBlocks adatai szerint, és az ország nemzetközi internetkapcsolatai továbbra is erősen korlátozottak - írja az Iranintl.
Lake szerint Washingtonnak fel kell ismernie, hogy „a legfontosabb szövetségese az iráni nép”, és figyelmeztetett arra is, hogy a civil infrastruktúrát – például erőműveket – érő támadások elsősorban a lakosságot sújtják, nem a vezetést.
A diplomáciai folyamatok közben Iránon belül is feszültségek jelentkeztek. Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke lemondott a tárgyalódelegáció vezetéséről a belső viták miatt, miközben Saeed Jalilit lehetséges utódként emlegették, Araghchi pedig nagyobb befolyást kíván gyakorolni a folyamatokra.
Lake szerint ezek a belső törésvonalak valósak.
„Kellő nyomás alatt egymás ellen fordulhatnak” – mondta.
Azt is hozzátette, hogy véleménye szerint az Iszlám Köztársaság legitimitása megingott, és Irán jövőjét végső soron az iráni társadalom fogja meghatározni.
„Ezeket az embereket nem lehet örökké visszatartani” – fogalmazott Lake.
