Közel-Kelet

Győzelmet hirdetnek, de új háború körvonalazódik Iránnal

A Pentagon szerint Irán nem válhat „végtelen háborúvá”

A kormányzat továbbra is további erőket vezényel a térségbe, és a szövetségesektől is támogatást kér, miközben a Fehér Ház azt állítja, hogy a konfliktus már lezárult.

Győzelmet hirdetnek, de új háború körvonalazódik Iránnal
Pete Hegseth kiemelte, az iráni kikötők tengeri blokádja „addig tart, ameddig szükséges”
Fotó: AFP/Mandel Ngan

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pénteki nyilatkozatában egyszerre beszélt az Irán felett aratott győzelemről és a „maximális erő alkalmazásának” szükségességéről, ami tovább erősítette a Trump-adminisztráció ellentmondásos kommunikációját a konfliktussal kapcsolatban.

Az ellentmondásos üzenet – miszerint a háborút már megnyerték, ugyanakkor újabb katonai műveletekre is szükség lehet – a konfliktus kirobbanása óta jellemzi a Fehér Ház és a Pentagon kommunikációját. A helyzet egyben arra is rámutat, hogy a Trump-adminisztráció egyelőre nem alakított ki világos lezárási stratégiát, különösen azt követően, hogy a pakisztáni béketárgyalások kudarcba fulladtak, és Irán továbbra is blokád alatt tartja a Hormuzi-szorost - írja a Politico.

Péntek reggel Hegseth a Pentagonban tartott, mára heti rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatón lépett színpadra Dan Caine tábornokkal, az egyesített erők főparancsnokságának elnökével együtt. A duó ismét a jó és a rossz zsaruk közötti különbséget mutatta be: Hegseth ostorozta szövetségeseit és további csapásokkal fenyegetőzött, Caine pedig az amerikai katonákat dicsérte és a szokásos műveleti részleteket ismertette.

Hegseth azzal kezdte beszédét, hogy a hadművelet nem egy végtelen háború, mint a vietnami vagy az iraki és afganisztáni háború, amelyek évekig elhúzódtak a változó vagy elérhetetlen stratégiai célok közepette.

„Az igazi, végtelen háború az a háború, amelyet Irán 47 éve vív az Egyesült Államok ellen” – mondta Hegseth.

Donald Trump elnök a háború kezdete óta azt állítja, hogy az Egyesült Államok már elérte a győzelmet, ugyanakkor több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy amerikai csapások érhetik a kritikus infrastruktúrát, sőt Irán „teljes civilizációjának” megsemmisítését is kilátásba helyezte.

Az Egyesült Államok a feszültség enyhítése helyett további erőket vezényel a térségbe. Egy harmadik amerikai repülőgép-hordozó is megérkezett a régióba, több kísérőhajóval együtt, amelyek mintegy 2200 tengerészgyalogost szállítanak. Ezzel a lépéssel a Perzsa-öbölben már korábban állomásozó nagyjából 2200 fős amerikai kontingenst is tovább erősítik.

Egy nappal korábban Donald Trump ismét elutasította, hogy pontos időkeretet adjon a katonai jelenlét fenntartására, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta a háború lezárásával kapcsolatban, hogy „nem kell sietni”.

„Szóval már 18 éve vagyunk Vietnámban, és sok-sok éve Irakban is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem érzi szükségét a gyors lezárásnak. „Nem akarom siettetni magam.”

Hasonló hangnemben Pete Hegseth védelmi miniszter is elvetette a gyors rendezés lehetőségét, ugyanakkor azt mondta, az iráni kikötők elleni tengeri blokád „addig tart, ameddig szükséges”, és az Egyesült Államok nem törekszik kompromisszumra. A blokád közben a béketárgyalások egyik fő vitapontjává vált, mivel Teherán szerint annak feloldása elengedhetetlen a folytatáshoz.

A helyzet különösen ellentmondásos annak fényében, hogy a kereskedelmi hajózás a konfliktus előtt zavartalanul zajlott a Hormuzi-szorosban, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja. Az amerikai és izraeli műveletek megindulása után azonban a forgalom jelentősen visszaesett.

Trump korábban többször is kijelentette, hogy a szoros továbbra is nyitva van, majd később már nemzetközi szövetségesek – köztük a NATO és Kína – bevonását sürgette a tengeri útvonal biztosításához.

A katonai helyzet közben tovább eszkalálódott: az amerikai haditengerészet megkezdte a térségben az iráni kikötők blokádját, miközben a hírszerzési jelentések szerint aknatelepítések is történhetnek a szorosban, ami tovább nehezíti a hajózást.

Hegseth ugyan elismerte, hogy a kereskedelmi forgalom jelentősen visszaesett, de a NATO-szövetségeseket bírálta, amiért szerinte nem vállalnak elég szerepet a helyzet kezelésében. A Fehér Ház eközben azt is mérlegeli, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözze vagy szankcionálja a térség országait a hozzáállásuk alapján.

„Európa és Ázsia évtizedeken át élvezte a védelmünket, de a potyautas korszaknak vége” – fogalmazott a védelmi miniszter.

Kapcsolódó írásaink