Miért ne gyárthatna a Ford - például lőszert?

Új, de valójában igen régi utakra fordulna az amerikai hadvezetés - írja friss cikkében a The EurAsian Times. Mint az összeállításból egyebek mellett kiviláglik, a Trump-adminisztráció tisztviselői a minap találkoztak a Ford Motor és a General Motors vezetőivel azért, hogy felmérjék, vajon az autóipar segíthet-e a hadseregnek a járművek, lőszerek vagy egyéb eszközök gyorsabb és olcsóbb beszerzésében?

Az anyagban emlékeztetnek, az iráni háború miatt az Egyesült Államokban történelmileg alacsony szintre apadtak a rakétaelfogó és precíziós lőszerkészletek. S ez a jelenség kellemetlen kérdéseket vetett fel Washington azon képességével kapcsolatban, hogy vajon egy éles konfliktusban miként állna helyt Kínával és/vagy Oroszországgal szemben.

A lapban aláhúzzák, a fölismerés nem korlátozódik az USA-ra, ugyanis számos kabinet kezd ráébredni a rideg valóságra - mi szerint a meglévő védelmi ipari bázisok kapacitásai messze nem elegendőek az intenzív, hosszan elhúzódó háborúk megvívására.

A Trump-adminisztráció hónapok óta panaszkodik amiatt, hogy a hagyományos védelmi vállalkozók túl sokáig szöszmötölnek a fegyverrendszerek előállításával - s ha ez nem lenne elég, még rengeteget is kérnek értük. Januárban Donald Trump aláírt egy olyan rendeletet, amelynek célja a gyártási kapacitásukat bővíteni képtelen vállalkozók megbüntetése volt. A Pentagon által elkészített majd közzétett jelentés szerint a védelmi ipar „stagnál, s bár a világ legjobb és legkifinomultabb fegyverrendszereit építi - de csak apró volumenben. E közben pedig elavult alkatrészekre, ósdi gyártási folyamatokra és csekély innovációra támaszkodik. Ezzel szemben a kereskedelmi ipar megelőzi azt, s a legmodernebb technikát veti be.”

Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint nyolcszáz darab Patriot rakétát vetettek be az Iránnal folytatott ellenségeskedés első öt napjában. Az szinte mellékes, hogy ez az akciósorozat 2,4 milliárd dollárt emésztett föl.

Figyelemre méltó, hogy a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) adatai alapján az USA átlagosan évi 270 Patriot rakétát gyártott 2015 és 2024 között. A Lockheed Martin azonban egymaga 620 PAC-3 MSE rakétát szállított le 2025-ben, míg a jelenlegi gyártási kapacitás durván 600 darabra rúg. Ez azt jelenti, hogy Washington és szövetségesei több Patriot-ot égettek el a konfliktus első öt napjában, mint amennyit az Egyesült Államok a következő évben képes elkészíteni.

A lapban megjegyzik, a Payne Intézet friss  elemzése azt mutatja, az USA csak az első négy napban a THAAD rakétáinak tizenhat, míg Patriot-jainak tizenöt százalékát durrogtatta el. Szomorúbb a helyzet az úgynevezett THAAD radarok terén, melyből Irán legalább négyet lőtt ki. Jelenleg világszerte mindössze tíz ilyen lokátorrendszer dolgozik. Az Egyesült Államok hetet üzemeltet, ám ezek közül kettőt az Egyesült Arab Emírségeknek adtak el, egy THAAD üteg pedig Szaúd-Arábiában települ.

A lap a miheztartás végett megjegyzi, a második világháború alatt a Ford Willow Run-i gyára több ezer repülőgépet adott a hadseregnek. A vállalat csúcspontján óránként egy B-24 Liberator bombázó gördült le a szalagról, s ezt az ütemet azóta sem sikerült megugrani. Mint írják, 1944 áprilisában egyetlen háromnapos időszak alatt a Ford száz bombázót rakott össze.

Összehasonlításképpen, 2025-ben a Dassault Aviation mindössze 26 Rafale, a Lockheed Martin pedig 191 F-35-ös vadászgépet gyártott - mármint egy év alatt.