Európai Unió
A jogállamisági jelentés az uniós erőfeszítések egyik alappillérévé vált
Ezt Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén jelentette ki
Elmondta, hogy a 2025-ös jogállamisági jelentés - amelyet tavaly júliusban fogadtak el - átfogó képet adott a jogállamiság helyzetéről mind a tagállamokban, mind uniós szinten. A dokumentum megerősíti a demokráciák alapjait, biztosítva az igazságszolgáltatás függetlenségét, a fékek és ellensúlyok működését, valamint az állampolgárok közintézményekbe vetett bizalmának erősítését.
A jelentés világos képet adott a nemzeti szintű fejleményekről - pozitív és negatív példákról egyaránt - egy átlátható, a tagállamokkal együttműködésben kidolgozott módszertan alapján. Újdonságként az egységes piac dimenzióját is tartalmazta, kiemelve a jogállamiság szerepét a versenyképesség és az egyenlő versenyfeltételek biztosításában.
A biztos beszámolt arról is, hogy már folyamatban van a 2026-os jogállamisági jelentés előkészítése, a korábbi évekhez hasonlóan a nyári szünet előtt fogadják el. A bizottság valamennyi tagállamban, valamint négy tagjelölt országban országértékelő látogatásokat tartott, miközben a tagállamok előzetesen benyújtották észrevételeiket. Emellett mintegy 200 írásos hozzájárulás érkezett különböző európai érintettektől.
Üdvözölte az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentését a 2025-ös bizottsági dokumentumról, kiemelve: annak korábbi elfogadása segíti a bizottság munkáját az előkészítés során, és erősíti az intézmények közötti együttműködést.
Hozzátette, hogy ez összhangban áll azzal az integrált jogállamisági ciklussal, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vázolt fel a 2025-ös uniós helyzetértékelő beszédében.
A biztos kiemelte: a testület fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet valamennyi szereplővel, különösen a civil társadalommal, ezért az országértékelések során is kiemelt figyelmet fordítanak bevonásukra.
A jelentés bővítésével kapcsolatban megjegyezte: annak hatóköre már jelenleg is széles, ugyanakkor a bizottság kész megvizsgálni az Európai Parlament további javaslatait. Jelezte azt is, hogy a jogállamisági kihívások fennmaradása miatt a bizottság a jövőben javítaná az ajánlások végrehajtásának nyomon követését, megőrizve a rendszer megelőző és párbeszédalapú jellegét.
Rámutatott: a reformok végrehajtása összetett folyamat, ezért azok előrehaladását több éven át kell értékelni.
László András, a Fidesz EP-képviselője a vitán felszólalva kijelentette: az európai balliberális politikusok és a média hazugságokat terjesztettek Magyarországról. Mint mondta ezek között szerepelt az a vélekedés, hogy az országban nincs jogállam és demokrácia, valamint, hogy a választási rendszer miatt kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz nyerhet választásokat, és egy esetleges kormányváltás esetén az "autoriter rezsim" nem adná át a hatalmat.
László András úgy fogalmazott: az áprilisi választások után "az egész világ számára nyilvánvalóvá vált", hogy Magyarország demokrácia, ahol a választók akarata érvényesül. Hozzátette: az elmúlt 16 évben nemzeti, konzervatív és szuverenista kormányok vezették az országot a választók döntése alapján, és ez az időszak most szintén a választók akaratából ért véget.
A politikus közölte: a választás tanulságait minden félnek le kell vonnia.
Szerinte az Európai Parlament politikai okokból és hazugságok alapján indította meg a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárást, amelyet azonnal le kell zárni.
Az Európai Bizottság tevékenységét bírálva azt mondta: Ursula von der Leyen vezetése alatt politikai nyomásgyakorlás céljából több tízmilliárd euró forrást tartottak vissza Magyarországtól. Felszólította a testületet, hogy a befagyasztott összegeket feltételek nélkül folyósítsák. Sürgette a Magyarországra kiszabott egyszeri, 200 millió eurós, valamint a napi 1 millió eurós bírság visszavonását is.
