Sok olyan szokásról gondoljuk automatikusan, hogy káros az egészségre, amelyet a tudományos eredmények árnyaltabban ítélnek meg.
Az IFLScience összeállítása szerint például nem feltétlenül probléma, ha valaki kihagyja a reggelit, kávét iszik, tojást vagy zsírosabb ételeket fogyaszt, illetve időnként szundít egyet. A kutatások alapján ezek bizonyos körülmények között akár egy egészséges életmód részét is képezhetik.
A reggeli kihagyása például önmagában nem vezet szükségszerűen hízáshoz. Az időszakos böjt különböző formái, amelyeknél az étkezések egy meghatározott időablakra korlátozódnak, egyes embereknél a testsúly csökkentését is segíthetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek érdemes kihagynia a reggelit, hiszen az étrend hatásai egyénenként eltérhetnek.
A kávéval kapcsolatban szintén sokáig egymásnak ellentmondó állítások keringtek. Az IFLScience által idézett kutatások szerint a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás bizonyos kedvező egészségügyi hatásokkal hozható összefüggésbe. Ugyanakkor a koffein mennyiségére érdemes figyelni: az összeállítás napi körülbelül 400 milligrammos felső határt említ.
A tojás is hosszú időn keresztül a kerülendő élelmiszerek között szerepelt magas koleszterintartalma miatt. A cikk szerint azonban a tojás értékes fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, és egészséges embereknél a tojásból származó koleszterin nem feltétlenül emeli meg jelentősen a vér koleszterinszintjét. Hasonlóan megváltozott a zsírokról alkotott kép is: a teljes zsírbevitel drasztikus csökkentése nem bizonyult univerzális megoldásnak, miközben a diófélékben, halakban és avokádóban található telítetlen zsírok mértékkel fogyasztva értékes részei lehetnek az étrendnek.
A közösségi média használatát sem lehet egyszerűen egészségtelennek minősíteni. Az összeállítás egy több mint 120 ezer brit fiatal bevonásával készült kutatást idéz, amely szerint a mérsékelt digitális eszközhasználat a legtöbb résztvevő számára nem bizonyult károsnak, sőt a közösségi kapcsolatok és a társaktól kapott érzelmi támogatás szempontjából előnyös is lehetett. A lényeg tehát inkább a használat mértéke és módja lehet, nem pedig az, hogy valaki egyáltalán használ-e közösségi oldalakat.
Meglepő módon az energiaitalok megítélése sem feltétlenül fekete-fehér. Az IFLScience egy cukormentes energiaital példáján keresztül mutatja be, hogy az ilyen termékek egyes összetevői, például a koffein, a taurin és bizonyos B-vitaminok önmagukban nem tekinthetők automatikusan veszélyesnek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy korlátlan fogyasztásuk ajánlott: a koffeinbevitel és az egyéb összetevők mennyisége továbbra is számít.
A cikk a mérsékelt alkoholfogyasztást is a vitatott szokások közé sorolja, és korábbi kutatások alapján bizonyos összefüggéseket említ a mérsékelt fogyasztás és az időskori kognitív hanyatlás között. Ezt azonban érdemes óvatosan értelmezni, hiszen az alkoholnak ismert egészségügyi kockázatai vannak, és a régebbi megfigyeléses kutatásokból nem következik, hogy az alkoholfogyasztás egészségügyi előnyök miatt ajánlható.
A telefonos értesítések állandó bekapcsolva hagyása szintén érdekes példát szolgáltat. Az összeállítás szerint egy korábbi vizsgálatban az értesítések teljes kikapcsolása nem feltétlenül csökkentette a stresszt, míg az üzenetek kötegelt, nem valós idejű megjelenítése kedvezőbb élménnyel járt. Ez arra utalhat, hogy nem feltétlenül a teljes digitális csend a legjobb megoldás, hanem az értesítések tudatosabb kezelése.
A hosszú edzések elhagyása sem jelenti automatikusan azt, hogy valaki nem mozog eleget. A nagy intenzitású, rövidebb edzések, például a HIIT, bizonyos esetekben hasonló vagy akár nagyobb előnyöket is kínálhatnak kevesebb idő alatt, mint a hosszabb, mérsékelt intenzitású mozgásformák. Vagyis a rendszeresség és az edzés megfelelő intenzitása sokszor fontosabb lehet annál, hogy valaki órákat töltsön az edzőteremben.
A glutén elhagyása sem szükséges mindenkinek. A cikk szerint azok számára, akik nem szenvednek cöliákiában vagy más, igazolt gluténhez kapcsolódó betegségben, önmagában a glutén nem tekinthető egészségtelen összetevőnek. Azoknál pedig, akik gluténtartalmú ételek fogyasztása után puffadást vagy kellemetlenséget tapasztalnak, előfordulhat, hogy a tünetek hátterében nem maga a glutén, hanem az adott élelmiszerek más összetevői állnak.
Végül a szundítás sem feltétlenül a lustaság jele. Különösen kialvatlanság esetén egy rövid napközbeni alvás segíthet a szervezet regenerációjában, és egyes kutatások szerint a figyelmet, valamint a problémamegoldó képességet is támogathatja. A tanulság összességében az, hogy számos „rossz szokás” megítélése jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen egészségesnek vagy egészségtelennek nevezzük. A mennyiség, a gyakoriság, az egyéni egészségi állapot és az életmód egésze egyaránt számít.
