Egészség
Nem minden víz alkalmas gyógyszerek beszedésére
Egy pohár ásványvíz, szűrt víz vagy forrásvíz, vagy egy csésze tea ugyanolyan jól hangzik
Bár az egyes – nagyon különböző – italok közötti különbségek nyilvánvalónak tűntek, meglepő számomra, hogy már egy adott víz kiválasztása is számíthat. A budapesti Semmelweis Egyetem képviselői megvizsgálták a különböző italok hatását a speciális védőbevonattal, az úgynevezett bélben oldódó bevonattal ellátott gyógyszerekre. Célja, hogy megvédje a hatóanyagot a gyomorsavtól, és a bélbe szállítsa, ahol felszabadul. Ez a megoldás hatékony számos antireflux, gyulladáscsökkentő és gyomorvédő gyógyszerben, valamint néhány pszichiátriai gyógyszerben.
A probléma az, hogy a bevonat nem "tudja", hol van. Csak a környezet kémiai viszonyaira reagál. Ha a környezet pH-értéke és ásványi összetétele tekintetében hasonlít a bélrendszerben uralkodó körülményekre, a bevonat sokkal korábban elkezdhet oldódni, mint ahogy a gyógyszerfejlesztők várták.
A kutatócsoport 22 népszerű italt elemzett, és hetet közülük részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vetett alá. A vizsgált folyadékok között különféle ásvány- és gyógyvizek, normál csapvíz, szűrt víz és almalé szerepelt. Az eredmények meglepőek voltak. A magas ásványianyag- és iontartalmú lúgos ásványvizek okozták a legnagyobb problémákat. Ezek voltak azok, amelyek a leggyorsabban elpusztították a gyógyszerek védőbevonatát.
Bizonyos esetekben a bevonat már öt perc vízzel való érintkezés után elkezdett szétesni. 15-30 perc elteltével a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt felszabadulhatott. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer elvesztette a védőképességét, mielőtt elérte volna a gyomor-bél traktust, ahol hatnia kellene. A gyakorlatban ez a terápia hatékonyságának jelentős csökkenéséhez, vagy egyes gyógyszerek hatékonyságának akár teljes elvesztéséhez is vezethet.
A tudósok rámutatnak, hogy korábban maga a pH-érték volt a fő gyanúsított. Az új kutatások valami mást is mutatnak: egyes gyógy- vagy ásványvizekben jelen lévő magas ásványianyag- és iontartalom ugyanilyen fontos szerepet játszik. A lúgos jelleg és a magas ásványianyag-koncentráció kombinációja gyorsította fel a védőbevonat szétesését.
Érdekes módon a savasabb italok teljesen másképp viselkedtek. Az almalé esetében a kutatók jelentősen nagyobb bevonatstabilitást figyeltek meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyümölcslének helyettesítenie kellene a vizet gyógyszerek szedésekor. Az eredmények csak azt mutatják, hogy a savas környezet nem idézi elő a védőbevonat idő előtti lebomlását ugyanolyan mértékben, mint egyes lúgos vizek. Bár ezek a különbségek gyors lenyelés esetén nem feltétlenül jelentősek, ne feledjük, hogy sok beteg kinyitja a kapszulákat, és tartalmukat vízzel vagy joghurttal keveri össze. Ilyen helyzetekben még nagyobb a kockázata annak, hogy véletlenül megsérül a védőbevonat a rossz folyadékkal.
A kutatók 103 bélben oldódó bevonattal ellátott gyógyszer dokumentációját is elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyártók gyakran nem adtak elegendő információt a betegeknek. 42 esetben nem volt útmutatás a gyógyszerrel együtt beveendő folyadék típusáról. További 31 dokumentum csak általános meghatározást tartalmazott, és 21 utasítás a "víz" szóra korlátozódott. A termékeknek csak kis része tartalmazott pontos ajánlásokat. Nyilvánvaló, hogy a gyártóknak van még mit javítaniuk ezen a területen - írja a focus.pl.
