Rendkívüli régészeti lelet került elő Egyiptom partjainál: víz alatti feltárások során egy körülbelül 2000 éves bronz pecsétgyűrűt találtak, amelyen az ókori világ hét csodája közé tartozó alexandriai világítótorony látható. A felfedezés nemcsak a híres építmény történetéhez szolgáltathat új információkat, hanem az egykori királyi palota szerepéről is árulkodhat.
A gyűrűre vésett ábrázolás különösen értékes, mivel a kutatók eddig nem ismertek ehhez hasonló pecsétgyűrűt, amely az alexandriai világítótornyot jelenítette volna meg. A motívum ugyanakkor hasonlóságot mutat a Kr. u. 2. századból származó érméken fennmaradt ábrázolásokkal. A pecsétgyűrűt Alexandria egykori keleti kikötőjében, az elsüllyedt Antirhodos királyi sziget romjai között fedezték fel. A lelet egy hajdani palotakomplexum területéről került elő, ahol a régészek többek között gránittömbök és kőalapok maradványait is vizsgálják.
A felfedezés azért is jelentős, mert arra utalhat, hogy a szigeten álló palota a római korban, legalább a Kr. u. 2. századig adminisztratív feladatokat látott el. Elképzelhető, hogy az épületegyüttesben a világítótorony működtetésével vagy igazgatásával kapcsolatos tevékenységeket is végeztek. Az ókori görög földrajztudós és történetíró, Sztrabón egyiptomi látogatása idején, Kr. e. 29 és 25 között már beszámolt a szigetről és az ott található palotáról.
Az alexandriai világítótorony, más néven Pharosz, az ókor egyik leghíresebb építménye volt. A Pharosz szigetén emelt torony fontos szerepet játszott a Földközi-tengeren közlekedő hajók tájékozódásában, és Alexandria jelentőségét is jelképezte. Az építmény évszázadokon keresztül állt, ám több földrengés súlyos károkat okozott benne, mígnem végül elpusztult. Ma már csak maradványai emlékeztetnek az egykori világcsodára.
A mostani feltárásokat az Európai Víz alatti Régészeti Intézet (IEASM), Franck Goddio vezetésével, valamint az egyiptomi régészeti hatóság végzi. A kutatók az idei ásatási szezonban számos más tárgyat is találtak, köztük kerámiákat, használati edényeket, üvegtárgyakat és amforákat. Ezek a leletek mintegy nyolc évszázad történetét ölelik fel, a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 4. századig.
Az alexandriai világítótorony a hét ókori világcsoda egyike volt a gízai piramisok, a rodoszi kolosszus, a babiloni függőkertek, a halikarnasszoszi mauzóleum, az epheszoszi Artemisz-templom és Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra mellett. E híres építmények közül napjainkra egyedül a gízai piramisok maradtak fenn eredeti formájukban. A most megtalált bronzgyűrű azonban újabb apró, mégis fontos részletet tárhat fel abból, hogyan őrizték meg és ábrázolták az ókori emberek a világ egyik leghíresebb építészeti alkotását - Heritage Daily.
