Egy forró fürdő nemcsak a fárasztó nap utáni kikapcsolódásban segíthet, hanem a vérkeringésre és a vérnyomásra is kedvező hatással lehet.
Egy friss kutatás szerint egy félórás, forró vízben történő fürdőzés erőteljesebben csökkentette a vérnyomást, mint ugyanennyi idő mérsékelt intenzitású kerékpározás szobakerékpáron. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmény nem jelenti azt, hogy a fürdőzés minden szempontból helyettesíthetné a testmozgást.
A vizsgálatot a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatócsoportja végezte, amely 25, 45 és 70 év közötti, túlsúllyal vagy elhízással élő felnőttet vont be a kísérletbe. A résztvevők két külön alkalommal vettek részt a vizsgálaton, legalább 72 órás különbséggel. Az egyik alkalommal 30 percig 40 Celsius-fokos vízben ültek, mellkasig elmerülve, a másik alkalommal pedig félórás, mérsékelt intenzitású edzést végeztek szobakerékpáron. A kerékpározás során a terhelés a résztvevők maximális pulzusának 60–70 százalékát érte el.
A kutatók mindkét esetben figyelemmel kísérték a résztvevők pulzusát, vérnyomását és testhőmérsékletét. Emellett egy speciális, nem invazív képalkotó eljárással a bőr apró ereiben zajló vérkeringést is megvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy a forró fürdő hatására az erek jelentősebben kitágultak, a véráramlás és a vér áramlási sebessége nagyobb mértékben növekedett, valamint több apró érben vált kimutathatóvá az aktív vérkeringés. A fürdőzés a test belső hőmérsékletét is jobban megemelte, és a szisztolés, illetve a diasztolés vérnyomás erőteljesebb csökkenésével járt együtt. A kerékpározás ezzel szemben nagyobb mértékben emelte meg a pulzust.
A jelenség hátterében a szervezet hőszabályozása állhat. A forró víz felmelegíti a bőrt, és a test belső hőmérsékletét is megemeli, amire a szervezet az erek kitágításával reagál, hogy hatékonyabban adja le a felesleges hőt. A folyamat során a nitrogén-monoxid nevű vegyület is szerepet játszik, amely elősegíti az erek ellazulását. Hasonló mechanizmusok a fizikai aktivitás során is működésbe lépnek, amikor a fokozott véráramlás hatással van az erek belső falára.
A kutatás eredményeit azonban óvatosan kell értelmezni. A vizsgálatban viszonylag kevés ember vett részt, és a két módszer eltérő módon terhelte a szervezetet. A forró fürdő nagyobb hőterhelést jelentett, ezért a vérnyomásra gyakorolt erőteljesebb hatás részben ezzel magyarázható. A kísérlet önmagában nem bizonyítja, hogy a rendszeres fürdőzés hosszú távon ugyanolyan egészségügyi előnyöket biztosítana, mint a rendszeres testmozgás.
A forró fürdő ennek ellenére ígéretes kiegészítő lehetőség lehet azok számára, akik életkoruk, túlsúlyuk, sérülésük vagy krónikus betegségük miatt nehezen tudnak sportolni. Fontos azonban, hogy a meleg víz megterhelheti a keringést, ezért szív- és érrendszeri betegség vagy vérnyomásproblémák esetén érdemes orvossal egyeztetni a biztonságos fürdőzésről.
A legfontosabb tanulság tehát az, hogy a passzív hőterápia is kedvezően befolyásolhatja a vérkeringést, és a jövőben szerepet kaphat a szív- és érrendszeri egészség támogatásában. A rendszeres mozgás előnyeit azonban nem helyettesíti, hanem legfeljebb kiegészítheti - írja a European Journal of Applied Physiology.
