Nem kevesebb mint 17 olyan súlyos fenyegetést azonosított egy nemzetközi szakértői bizottság, amelyek a 21. század hátralévő részében komoly veszélyt jelenthetnek az emberiség egészségére és jövőjére.
A kutatók a nukleáris konfliktusokat és a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználását tartják a legveszélyesebb forgatókönyveknek, mivel szélsőséges esetben akár az emberi faj kihalásához is hozzájárulhatnak. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egyik katasztrofális forgatókönyvet sem tekintik valószínűnek, de a kockázatokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A 37 szakértő részvételével készült átfogó elemzés több száz lehetséges veszély vizsgálata után választotta ki azt a 17 fenyegetést, amelyek különösen súlyos következményekkel járhatnak 2100-ig. A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy ezek a veszélyek szorosan összefüggenek egymással, ezért nem lehet őket egymástól elszigetelten kezelni. A bizottság társelnöke, Christopher J. L. Murray, a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérőszámokkal és Értékeléssel Foglalkozó Intézetének igazgatója szerint a problémák összehangolt, nemzetközi fellépést követelnek.
A nukleáris háború továbbra is az emberiséget fenyegető legsúlyosabb veszélyek közé tartozik. Egy nagy kiterjedésű konfliktus nemcsak közvetlenül követelhetne hatalmas számú áldozatot, hanem a környezetre, az élelmiszer-ellátásra és az egészségügyi rendszerekre is pusztító hatással lehetne. A másik kiemelt kockázatot a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása jelenti. A technológia fejlődése számos lehetőséget kínál, ugyanakkor új veszélyeket is teremthet, különösen akkor, ha a rendszereket szándékosan károkozásra használják. A mesterséges intelligencia hosszú távú hatásairól és az emberiségre jelentett egzisztenciális kockázatairól ugyanakkor továbbra is élénk tudományos vita zajlik.
A jelentés további súlyos fenyegetésként említi a klímaváltozást, a légszennyezést, a világjárványokat és az antibiotikumokkal szembeni növekvő ellenállást. Az éghajlati szélsőségek nemcsak a hőhullámok közvetlen halálos áldozatainak számát növelhetik, hanem az egészségügyi ellátást is megzavarhatják. A szélsőséges időjárási események például a vérkészletek utánpótlását is akadályozhatják, az árvizek pedig veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. A melegedő éghajlat következtében egyes betegségeket terjesztő rovarok olyan területeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem tudtak tartósan megtelepedni.
Az emberi tevékenység további közvetett veszélyeket is előidézhet. Az erdőirtás és a természetes élőhelyek átalakítása miatt az emberek gyakrabban kerülhetnek kapcsolatba vadon élő állatokkal, ami növelheti annak esélyét, hogy az állatokról származó kórokozók átterjedjenek az emberre. Ez újabb járványok kialakulásához vezethet. Eközben az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok és a gyógyszerekkel szemben ellenálló gombák egyre komolyabb kihívást jelentenek. Ha nem sikerül új kezeléseket kifejleszteni, a következő évtizedekben emberek millióinak életét veszélyeztethetik a nehezen kezelhető fertőzések.
A kutatók becslése szerint a 17 kiemelt fenyegetés együttesen akár egymilliárd, teljes egészségben leélhető életév elvesztéséhez vezethet 2100-ig, amennyiben nem történik érdemi előrelépés a kezelésükben. Ez a mutató nem kizárólag a haláleseteket veszi figyelembe, hanem a betegségek és a fogyatékosság miatt elveszített egészséges életéveket is.
A szakértői bizottság három fő területre összpontosítaná a védekezést. Először is javítani kell a felkészültséget, és biztosítani kell, hogy a kevésbé tehetős országok és a legkiszolgáltatottabb közösségek is megfelelő támogatáshoz jussanak. Másodszor, nagyobb beruházásokra van szükség a tudományos kutatásban, az új vakcinák, gyógyszerek és klímavédelmi technológiák fejlesztésében. Harmadszor, folyamatosan nyomon kell követni a veszélyeket, hogy a döntéshozók időben felismerhessék a kialakuló válságokat.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a fenyegetések listája nem végleges rangsor: a tudományos eredmények, a technológiai fejlődés és a világpolitikai változások hatására a kockázatok jelentősége módosulhat. A klímaváltozás például a jelentés jelenlegi besorolása szerint nem tartozik az emberiség kihalásával fenyegető veszélyek közé, de ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem sikerül megfelelően korlátozni, a következő évszázadokban akár egzisztenciális kockázattá is válhat.
A szakértők legfontosabb üzenete, hogy a jövő nincs előre elrendelve: a nemzetközi együttműködés, a tudományos fejlesztések és a megfelelő időben meghozott intézkedések jelentősen csökkenthetik a fenyegetések következményeit - írja az IFLScience.
