Megjelent a módosított Alaptörvény egységes szerkezetű szövege a Magyar Közlönyben

Az egységes szerkezetű szöveg szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. A nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni.

Az Alaptörvény a miniszterelnöki megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítette: a kormányfő megbízatása megszűnik akkor is, ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte.

Változott az Alaptörvény R) cikkének szövege is. A rendelkezésben továbbra is szerepel, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége, ugyanakkor kikerült az a korábbi mondat, amely az alkotmányos önazonosság védelme érdekében létrehozott független szervre utalt. A módosítás korábbi indokolása szerint ennek célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alaptörvényi megalapozása.

A módosítás érintette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó szabályozást is. Hatályon kívül helyezték az Alaptörvény 38. cikkének azt a bekezdését, amely e szervezetekre vonatkozó általános alkotmányos szabályt tartalmazott.

Ezzel egyidejűleg új átmeneti rendelkezés került az Alaptörvénybe. Eszerint a tizenhatodik módosítás hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok részére az állam által juttatott vagyon, illetve annak hozama az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra száll. Az alapítványok alapítói jogait az állam gyakorolja, az alapítói jogok gyakorlója pedig megszüntetheti az alapítványt. Az alapítványok működésének, megszüntetésének, közfeladataik és egyéb feladataik ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Az indokolás szerint a módosítás célja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó eddigi alkotmányos konstrukció helyébe a már működő alapítványokra vonatkozó átmeneti, kivezető jellegű alkotmányos szabályozás lépjen.

Az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, bevonva a teljes magyar társadalmat, „megbeszélve és megtárgyalva közös ügyeinket”. Hozzátette: a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az alaptörvény 17. módosítását hétfőn, amelynek – indoklása szerint – célja, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénz-kezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. A tervezet elérhető a kormány honlapján, a véleményeket szombatig várják.

Az indoklás szerint a 2011. április 25-én elfogadott alaptörvény hatályának több mint tizennégy éve alatt nem tudta betölteni azt a feladatot, amit Magyarország alkotmányának kellene: nem a közhatalom végső korlátja és őre, hanem az aktuális pártpolitikai célkitűzések végrehajtásának eszköze, nem a jogrendszer legmagasabb szintű törvénye, hanem szabadon módosítható szabály, nem a közös értékek kifejezője, hanem a politikai harcban alkalmazott fegyver, nem a demokrácia működésének elősegítője, hanem a jövőbeli demokratikus többségek legitim döntéshozatalának akadálya volt.

Az alaptörvény nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt – fogalmaztak.

Kiemelték, hogy emiatt új alkotmányra van szükség, de annak elfogadása nem történhet újra egyoldalúan, a másik oldal kizárásával, hanem alapos előkészítésen, széles körű egyeztetésen, inkluzív alkotmányozási folyamaton kell, hogy alapuljon, ugyanakkor a jelenlegi alaptörvény nem maradhat változatlan addig, amíg egy valóban közös új alkotmányt tud az Országgyűlés elfogadni.

Jelezték azt is, hogy az alaptörvény tizenhetedik módosítására irányuló javaslat még nem teljes körű alkotmányos reform, először azokra a szabályokra koncentrálnak, amelyek a „jogállami demokrácia” működéséhez elengedhetetlenek.

A tervezet szerint egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget, a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása pedig megszűnne, és az Országgyűlés 30 napon belül új államfőt választana.

A módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, valamint azt, hogy a testület ezentúl saját tagjai közül választhatna elnököt, továbbá megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét.

Emellett a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában.

Létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését, és hatályon kívül helyeznék „a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető”.

Csökkentenék továbbá a sarkalatos törvényeknek, azaz azoknak az ügyeknek a számát, amelyekhez kétharmados döntés kell, és felülvizsgálnák az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályait annak érdekében, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.

A tervezet megtekinthető a https://egyeztetes.kormany.hu/egyeztetes/tarsadalmi-parbeszed-az-alaptorveny-17-modositasarol oldalon. A véleményeket június 30-ára kiértékelik és nyilvánosságra hozzák.