Magyar Péter megnevezte az oktatási minisztert

Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik – olvasható Magyar Péter posztjában.

Kiemelte, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.

2008-ban a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.

Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt – fogalmazott Magyar Péter.

Lannert Judit bemutatkozó beszélgetésében kiemelte: nagyon fontos, hogy a gyerekek minőségi oktatást kapjanak, ami a nemzetgazdaságra is pozitív hatással lehet. Szerinte komoly probléma, hogy a családi háttér nagyon nagy mértékben meghatározza a tanulók teljesítményét, nincs valódi társadalmi mobilitás, és ahhoz „hogy ebből kijöjjünk”, szemléletváltásra van szükség.

– Ahhoz, hogy a pedagógusok megfelelően tudjanak foglalkozni a diákokkal, támogatásra, türelemre és térre van szükségük – mondta, és a jelenlegi rendszer egyik hibájának nevezte a túlszabályozottságot és a pedagógusok teljesítménymérését. Szerinte a tanárokat „autonóm intézményvezetőknek”, az intézményeket pedig az oktatáspolitikának kell értékelnie.

Magyar Péter felvetésére, miszerint a 21. században gyakorlatiasabb oktatásra lehet szükség, Lannert Judit azt mondta: fontos csökkenteni a gyerekek és a pedagógusok terhelését, majd el kell készíteni egy új alaptantervet, amely átfogóbb, inkább az elveket, irányokat rögzíti. Fontosnak nevezte a problémamegoldási készség, a kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztését.

– Kell egy nagy átvilágítás, hogy mi jó és mi nem. Lehet, hogy sokkal több jó van, mint gondolnánk – mondta.

Magyar Péter kiemelte: nagyon fontos, hogy egy kis szabolcsi iskolában is ugyanazt a tudást szerezhessék meg a diákok, mint egy fővárosi elitiskolában. Emellett azt mondta, hogy jó oktatáspolitikához arra is szükség van, hogy a pedagógusok szabadon elmondhassák a véleményüket.

Lannert Judit hozzátette: a szülők és a tanárok véleménye is fontos, és jó, ha a pedagógusok szakmai szervezetekbe tömörülnek, és folyamatos visszajelzéseket adnak.

Magyar Péter kiemelte: sokan felvetették, hogy a tankerületeket meg kellene szüntetni, de arra jutottak, hogy ezeket megtartják, viszont a „komisszárokat” kiveszik a rendszerből, és nagyobb autonómiát adnak nekik.

Beszélt arról is, hogy „lesz egy társadalompolitikai koordináció a miniszterelnökségen belül” Bódis Kriszta vezetésével, aminek az lesz a feladata, hogy összehangolja az egészségügy, a szociálisellátórendszer, az oktatást és más kisebb területek munkáját.

Lannert Judit kifejtette, hogy az oktatási tárcánál a gyermekeket akarják a középpontba állítani, és ennek megfelelően a bölcsődékre, óvodákra és a közoktatásra egyszerre akarnak koncentrálni.

A beszélgetés során kitértek a tankötelezettség korhatárának felemelésére. Itt Lannert Judit megjegyezte: nem elégséges cél 16-ról 18 évre emelni a korhatárt, arra van szükség, hogy aki nem tanul tovább, az is valamilyen piacképes végzettséggel kerüljön ki az iskolapadból.

A kormányzati menetrendet illetően kiderült, hogy az új nemzeti alaptantervet másfél éven belül szeretnék összerakni társadalmi egyeztetéssel; vissza akarják hozni a szabad tankönyvválasztást; és az oktatási stratégiákat szorosabban hozzá akarják illeszteni az uniós trendekhez.

Szóba került a mesterséges intelligencia, ami Lannert Judit szerint legalább akkora lehetőség, mint veszély. Mint mondta, nem mindegy, hogy mikor és hogyan találkoznak a fiatalok a technológiával.

Ami a szakképzést illeti, az a jövőben az oktatási tárcához fog tartozni, és célként fogalmazódott meg az is, hogy a középiskolások kapjanak egy általános jogi és közgazdasági képzést is, hogy fiatal felnőttként könnyebben boldogulhassanak.

Lannert Judit elmondta: az egész világ küszködik a felsőoktatás finanszírozásával, és nem véletlenül vezették be Magyarországon az alapítványi modellt, de a jelenlegi formájában azon szerinte változtatni kell.

Magyar Péter ennek kapcsán jelezte: újra lesz Erasmus, és fokozni kell az egyetemek együttműködését a piaci szereplőkkel.