HIRDETÉS

Megdöbbentő áttörést értek el a Stanford kutatói

Meddig mehetnek el a kutatók az emberi és állati idegszövetek összekapcsolásában?

Tudomány
  • 2026.11.18. - 15:53
Cikk borítókép
Emberi őssejtekből létrehozott agyszövetet ültettek egerek agyába a Stanford Egyetem kutatói. A beültetett idegsejtek növekedni kezdtek, és működő kapcsolatokat alakítottak ki az állatok idegrendszerévelMesterséges Intelligencia által, egyedi grafikai generálással készült illusztráció

Korábban elképzelhetetlennek tűnő kísérletet hajtottak végre amerikai tudósok: Laboratóriumban létrehozott emberi agyszövetet ültettek genetikailag módosított egerek agyába, ahol az emberi idegsejtek nemcsak életben maradtak, hanem növekedni kezdtek, és működő kapcsolatokat alakítottak ki az állatok idegrendszerével.

Az egerek agykérgének több mint 90 százaléka emberi eredetű szövet volt

A Stanford Egyetem orvosi karának kutatói olyan kísérlet eredményeit tették közzé 2026. szeptember 16-án a Nature tudományos folyóiratban, amely jelentős előrelépést jelenthet az emberi agy fejlődésének megértésében.

Sergiu Pașca professzor kutatócsoportja emberi őssejtekből létrehozott, agykéregre emlékeztető háromdimenziós szöveteket ültetett újszülött egerek agyába.

HIRDETÉS

A kísérlethez azonban nem hagyományos laboratóriumi egereket használtak.

A tudósok olyan genetikailag módosított állatokat hoztak létre, amelyeknek már az embrionális fejlődésük során nem alakult ki a szokásos agykéregállományuk jelentős része. Ennek köszönhetően az egerek koponyáján belül elegendő hely maradt az emberi eredetű idegszövet növekedéséhez.

Az eredmény még a kutatókat is meglepte.

HIRDETÉS

Három hónappal a beültetés után az egerek agyában található agykérgi szövet térfogatának több mint 90 százaléka emberi eredetű volt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatok teljes agyának 90 százaléka emberivé vált. A megállapítás kizárólag a vizsgált agykérgi szövetállományra vonatkozik.

A kísérlet jelentőségét az adja, hogy a beültetett emberi sejtek nem csupán túléltek, hanem az állatok idegrendszerének működő részévé váltak.

Hogyan kerülhetett emberi agyszövet egy egér fejébe?

HIRDETÉS

A kutatók nem emberi magzatokból vagy élő emberek agyából eltávolított szövetet ültettek át. A kísérletben felhasznált idegszövetet laboratóriumi körülmények között, emberi őssejtekből állították elő. Ezeket az apró, háromdimenziós sejtképződményeket agyi organoidoknak nevezik.

Az organoidok bizonyos szempontból hasonlítanak az emberi agy fejlődő szöveteire, de nem tekinthetők teljes értékű, kisméretű emberi agyaknak.

Nem rendelkeznek az emberi agy összes sejttípusával, anatómiai szerkezetével vagy működésével.

HIRDETÉS

A Stanford kutatói körülbelül két hónapon keresztül tenyésztették az emberi agykérgi organoidokat. Ezután a mintegy százezer sejtet tartalmazó szövetdarabokat kétnapos egerek agyába ültették.

A beültetett szövetek növekedni kezdtek, miközben idegsejtjeik kapcsolatokat alakítottak ki a környező egérsejtekkel. Az idegrostok nem álltak meg az agykéreg határánál.

A vizsgálatok szerint az emberi sejtekből kiinduló idegi nyúlványok az állatok agyának távolabbi részeit is elérték, sőt a gerincvelő irányába is kiterjedtek.

HIRDETÉS

A kutatócsoport elektromos aktivitást és működő idegi hálózatokat is kimutatott. Mindez azt jelzi, hogy az emberi eredetű idegsejtek képesek voltak részben beilleszkedni az egerek idegrendszerébe.

Az egerek viselkedése is megváltozott

A kutatás egyik legérdekesebb kérdése az volt, hogy az emberi agyszövet beültetése befolyásolja-e az állatok viselkedését. A kísérletek során a kutatók a mozgást, az egyensúlyt, a koordinációt és bizonyos emlékezeti feladatokat vizsgáltak.

HIRDETÉS

A genetikailag módosított, eredetileg is jelentős agykéreghiánnyal rendelkező egerek bizonyos viselkedési sajátosságokat mutattak. Mozgásuk például egyes helyzetekben óvatosabb volt, és a korábban megismert környezet felismerésével kapcsolatos feladatokban is eltérések jelentkeztek.

Az emberi agyszövetet hordozó egerek ugyanakkor számos vizsgálatban meglepően hasonlóan teljesítettek a normális agyszerkezetű állatokhoz. Ez arra utalhat, hogy a fejlődő idegrendszer bizonyos mértékig képes alkalmazkodni a szokatlan anatómiai körülményekhez, és az emberi idegsejtek is részt vehetnek az állat idegi hálózatainak működésében.

A tudósok azonban nem állítják, hogy az egerek emberi intelligenciára vagy emberi tudatra tettek volna szert.

Ilyesmit a kísérlet nem bizonyított.

A viselkedési eredmények elsősorban azt mutatják, hogy a beültetett idegszövet nem maradt elszigetelt sejtcsoport, hanem kapcsolatba került a gazdaállat idegrendszerével.

Olyan emberi idegsejtek jelentek meg, amelyeket korábban nem sikerült így létrehozni

A Stanford kutatóinak egyik legmeglepőbb felfedezése egy különleges idegsejttípushoz kapcsolódik. Az emberi eredetű beültetett szövetben ugyanis úgynevezett von Economo-neuronokat is azonosítottak.

Ezek nagy méretű, különleges alakú idegsejtek, amelyeket az emberi agy bizonyos, a társas viselkedéssel és a döntéshozatallal összefüggő területein figyeltek meg. Nem kizárólag az ember rendelkezik ilyen sejtekkel: több nagy agytérfogatú, összetett társas életet élő állatfajban, például elefántokban és cetfélékben is megtalálhatók.

A sejttípus különösen érdekes az idegtudomány számára, mert egyes neurodegeneratív betegségekben, köztük a frontotemporális demencia bizonyos formáiban károsodhat vagy csökkenhet a száma.

Korábban ezt az idegsejttípust a kutatók nem tudták a megszokott laboratóriumi agyi organoidtenyészetekben megbízhatóan létrehozni. Most azonban az egerekbe ültetett emberi szövetben megjelentek ezek a sejtek.

Ez fontos új lehetőséget kínálhat annak megértéséhez, hogyan fejlődnek ki az emberi idegrendszer különleges sejttípusai, és miért válnak sérülékennyé bizonyos betegségekben.

Az oxigénhiány megmutatta az emberi agyszövet sérülékenységét

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogyan reagálnak az emberi agysejtek az oxigénhiányra. Ennek különös jelentősége van, mert a magzati fejlődés vagy a születés körüli oxigénhiány súlyos idegrendszeri károsodásokat okozhat. Ezek közé tartozhatnak a cerebrális parézis, vagyis az agyi eredetű mozgáskárosodás egyes formái is.

A kutatók a kísérleti állatokat öt órán keresztül csökkentett oxigénellátásnak tették ki.

A vizsgálat során kiderült, hogy az emberi eredetű agykérgi szövet jelentős károsodást szenvedett. Az érintett egereknél járási és egyensúlyozási problémák jelentkeztek. Ezzel szemben a normális egerek, valamint az agykéreghiányos, de emberi beültetést nem kapott állatok jóval kevésbé reagáltak a kísérleti oxigénhiányra.

A megfigyelés arra utal, hogy az emberi idegsejtek bizonyos körülmények között eltérően reagálhatnak az oxigénhiányra, mint a rágcsálók saját idegsejtjei.

Ez a különbség rendkívül fontos lehet.

A gyógyszerfejlesztés és az idegrendszeri betegségek kutatásának egyik nagy nehézsége ugyanis az, hogy az állatkísérletek eredményei nem mindig tükrözik pontosan az emberi szervezet működését.

Az új módszer lehetőséget kínálhat arra, hogy a tudósok élő idegrendszerben vizsgálják az emberi agysejtek sérülékenységét, és később lehetséges kezeléseket teszteljenek. Ez azonban egyelőre kísérleti kutatási lehetőség, nem igazolt gyógymód.

Az autizmus és a skizofrénia kutatásában is új korszak kezdődhet

Az emberi agy fejlődésének jelentős része már a születés előtt megkezdődik. Bizonyos idegrendszeri és pszichiátriai betegségek hátterében olyan fejlődési eltérések is állhatnak, amelyek rendkívül korán alakulnak ki.

A skizofrénia, az epilepszia és egyes autizmushoz kapcsolódó idegrendszeri állapotok kutatása ezért különösen nehéz. Az élő emberi agy fejlődésének molekuláris folyamatai ugyanis közvetlenül csak nagyon korlátozottan tanulmányozhatók.

Az organoidtechnológia egyik legnagyobb előnye, hogy az idegszövetet akár konkrét emberekből származó sejtek felhasználásával is elő lehet állítani. Így az adott személy genetikai sajátosságai a létrehozott sejtekben is jelen lehetnek.

A kutatók már korábban is alkalmaztak hasonló eljárást.

A Stanford laboratóriuma 2022-ben emberi agykérgi organoidokat ültetett újszülött patkányokba, és bizonyította, hogy a beültetett idegsejtek érzékszervi információkra is reagálhatnak, valamint kapcsolatba kerülhetnek az állatok viselkedését befolyásoló idegi hálózatokkal.

A korábbi kísérletekben egy ritka genetikai betegség, a Timothy-szindróma sejtszintű eltéréseit is tanulmányozták.

A mostani egérmodell ehhez képest lényegesen nagyobb teret biztosít az emberi sejtek fejlődésének. A módszer előnye az lehet, hogy a kutatók a korábbinál összetettebb idegi hálózatokban vizsgálhatják a betegségekkel összefüggő folyamatokat. A hosszabb távú cél olyan kezelési lehetőségek azonosítása, amelyek az idegrendszeri fejlődési zavarok egyes következményeit enyhíthetik.

Félig ember, félig egér? Komoly etikai kérdéseket vet fel a kísérlet

Az emberi agyszövet állatokba történő beültetése nemcsak tudományos, hanem erkölcsi és filozófiai szempontból is rendkívül érzékeny terület. Felmerülhet például, hogy az emberi idegsejtek milyen mértékben befolyásolhatják egy állat érzékelését, viselkedését vagy esetleges tudatos élményeit.

A mostani kísérlet azonban nem hozott létre emberi tudattal rendelkező egereket.

Az állatok biológiai értelemben továbbra is egerek maradtak, amelyek idegrendszerében jelentős mennyiségű emberi eredetű agykérgi szövet működött. Az ilyen kísérleti rendszerek nem tekinthetők ember-állat hibrideknek abban az értelemben, hogy az egész szervezet emberi és állati tulajdonságokat egyesítő új faj lenne.

Az emberi sejtek jelenléte önmagában nem jelent emberi gondolkodást, személyiséget vagy öntudatot.

A kutatók ugyanakkor maguk is hangsúlyozzák, hogy a technológia további fejlődésével új etikai kérdések merülhetnek fel. Sergiu Pașca professzor kutatócsoportja ezért bioetikusokkal, idegtudósokkal, filozófusokkal, jogászokkal és betegképviseleti szervezetekkel is konzultált a kísérletek során.

A kérdés nem pusztán az, hogy a tudomány mire képes, hanem az is, hogy milyen határok között szabad ezeket a lehetőségeket alkalmazni.

Különösen fontos az állatok jólétének védelme, az esetleges váratlan idegrendszeri változások figyelemmel kísérése, valamint az emberi sejtek felhasználásához kapcsolódó etikai szabályok betartása.

Emberi agyat növeszthetnek a jövőben?

A Stanford kutatói nem teljes emberi agy létrehozását tűzték ki célul. A mostani eredmény nem jelenti azt, hogy mesterséges emberi agyat tudnának növeszteni egy állat koponyájában.

Az agyi organoidok az emberi idegrendszer egyes részeit modellezik, de messze nem rendelkeznek azokkal az összetett anatómiai kapcsolatokkal és működési tulajdonságokkal, amelyek egy teljes emberi agyat jellemeznek.

A kutatás jelentősége éppen abban áll, hogy az emberi idegsejtek fejlődése és működése olyan környezetben figyelhető meg, amely sok tekintetben összetettebb a hagyományos laboratóriumi sejttenyészeteknél.

Az új modell révén a tudósok olyan kérdésekre is választ kereshetnek, amelyek eddig nehezen voltak vizsgálhatók.

Miért sérülékenyebb bizonyos körülmények között az emberi idegszövet? Hogyan alakulnak ki a különleges emberi agysejttípusok? Milyen genetikai változások vezetnek egyes fejlődési rendellenességekhez? És mely molekuláris folyamatokat lehetne gyógyszerekkel befolyásolni?

Ezekre a kérdésekre a kutatók egyelőre nem rendelkeznek mindenre kiterjedő válaszokkal. A kísérlet azonban olyan új eszközt adhat a kezükbe, amely jelentősen felgyorsíthatja az emberi idegrendszer kutatását.

A tudomány egyik legkülönösebb áttörése lehet

A Stanford Egyetem kutatóinak eredménye ismét megmutatta, milyen gyorsan fejlődik a modern biotechnológia.

Néhány évtizeddel ezelőtt még az is rendkívülinek számított volna, hogy emberi sejtekből laboratóriumi körülmények között összetett, agykéregre emlékeztető szöveteket hozzanak létre.

Ma már ezek a sejtek egy élő állat idegrendszerében képesek fejlődni, idegi kapcsolatokat kialakítani és részt venni bizonyos idegrendszeri működésekben.

A kutatás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a tudományos lehetőségek bővülésével a felelősség is növekszik.

Az emberi agy működésének megértése az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. Az új kísérleti modellek hosszabb távon közelebb vihetnek az olyan betegségek jobb megértéséhez, amelyek ma még súlyosan befolyásolják betegek és családjaik életét.

Az egerek agyában növekedő emberi idegszövet ezért nem egy tudományos fantasztikus történet kezdete, hanem egy olyan kutatási irány jelentős eredménye, amely egyszer talán új gyógymódok kifejlesztéséhez vezethet.

A legfontosabb kérdés pedig nem az, hogy emberivé válhatnak-e az egerek, hanem az, hogy az ő segítségükkel sikerül-e végre megértenünk az emberi agy eddig megfejthetetlen működését.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS