HIRDETÉS

Megnevezte utódját Donald Trump?

Az amerikai elnök együttműködne a demokratákkal

Külföld
  • 2026.11.21. - 11:03
Cikk borítókép
(b-j) Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök a háromoldalú találkozón az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának keretében Sencsenben, KínábanAFP/Pool/Win McNamee

Donald Trump pénteken a Fehér Ház sajtótermében tartott nagyszabású tájékoztatót, miközben számos belpolitikai kihívással kell szembenéznie. A technológiai leállások, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak és a Kongresszusban várható politikai összecsapások egyaránt napirenden vannak.

Az amerikai elnök azonban először egy könnyedebbnek szánt témáról beszélt: arról, milyen jó személyes kapcsolatot ápol a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel, valamint az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal.

„Nagyon jó a kapcsolatunk” – mondta Trump, miután visszatért négynapos ázsiai útjáról. „Néhányan itt azt mondják: »Ó, szörnyű, hogy ilyen jól kijön velük.« Én jól kijövök Oroszországgal. Jól kijövök Kínával. Sok emberrel jól kijövök.”

A mintegy másfél órás, számos kitérővel tarkított sajtótájékoztatón Trump sokat beszélt a két vezetőről, és méltatta velük fenntartott kapcsolatát. Mindezt annak ellenére tette, hogy saját kormányzatán belül is régóta aggályok merülnek fel amiatt, hogy Oroszország és Kína több fontos kérdésben az Egyesült Államok érdekeivel ellentétesen jár el.

HIRDETÉS

Az elnök lelkesen beszélt a kínai fogadtatásáról, megvédte Putyint „barátjának” nevező kijelentését, és történelmi jelentőségűnek állította be a három vezető találkozóját, amely ugyanakkor kevés kézzelfogható eredményt hozott a legérzékenyebb kérdésekben.

Amikor azonban az otthon rá váró sürgető problémákról kérdezték, már jóval kevesebb konkrétummal szolgált.

Íme a sajtótájékoztató hat legfontosabb tanulsága.

HIRDETÉS

1. Trump továbbra is megvédi Putyint

A többnapos ázsiai útjáról visszatérő, láthatóan jó hangulatban lévő Trump többször is kiállt amellett, hogy szoros kapcsolatot ápol Putyinnal. Mindezt annak ellenére, hogy a két vezető rendszeres egyeztetései eddig nem hoztak áttörést az ukrajnai háború lezárásában.

Az amerikai elnök ismét elítélte a konfliktus súlyos emberveszteségeit, és meglepetésének adott hangot amiatt, hogy milyen nehéznek bizonyult a béke megteremtése. A tárgyalások elakadását részben az orosz és az ukrán elnök, Putyin és Volodimir Zelenszkij közötti „hatalmas gyűlölettel” magyarázta.

Trump ugyanakkor a nehézségeket részben „közönségkapcsolati háborúnak” nevezte, és egy ponton azt is kijelentette, hogy szerinte Oroszország inváziójának „egy napig kellett volna tartania”. Ez a megjegyzés aligha oszlatja el azokat az aggályokat, amelyek szerint az amerikai elnök Ukrajna támogatásával kapcsolatos álláspontja továbbra sem egyértelmű.

HIRDETÉS

Trump arra is utalt, hogy Putyinnal való jó viszonyának kialakulásában szerepet játszott az első elnöki ciklusa idején kirobbant impeachment-eljárás. Akkor az ukrajnai katonai segély visszatartása miatt került a figyelem középpontjába.

„Együtt dolgoztam Putyinnal az »Oroszország, Oroszország, Oroszország«-ügy idején, és őszintén szólva, nagyon kedvesen bánt velem” – mondta Trump.

Arra a kérdésre azonban, hogy Putyin általában véve is barátságosan viszonyul-e az Egyesült Államokhoz, az elnök már kevésbé határozottan válaszolt.

HIRDETÉS

„Amerika nevében nem tudok nyilatkozni” – mondta a CNN riporterének, Kaitlan Collinsnak.

2. Már körvonalazódik a 2028-as republikánus utódlási verseny

Trump mögött J. D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is helyet foglalt. A sajtótájékoztató így egyfajta előzetes képet adott arról a politikai versengésről, amely a következő hónapokban egyre inkább előtérbe kerülhet: a 2028-as republikánus elnökjelöltség lehetséges várományosai már most igyekezhetnek felmérni az esélyeiket és elnyerni Trump támogatását.

Az elnök maga is bevonta a két politikust a műsorba, majd egy váratlan fordulattal rájuk irányította a figyelmet.

HIRDETÉS

Rubio, aki Trumppal együtt utazott Ázsiába, részletesen beszámolt az út tapasztalatairól és annak várható előnyeiről, különös tekintettel az amerikai gazdaságra és nemzetbiztonságra. A külügyminiszter jóval árnyaltabban védte az elnök Putyinnal és Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóit, mint maga Trump.

„Minél jobb a kapcsolat e három vezető között, annál kedvezőbb környezet alakulhat ki ahhoz, hogy a jövőben konkrét kérdésekben is megállapodásra jussanak” – érvelt Rubio.

Vance – aki ezúttal nem tartott a többiekkel Ázsiába, ami az alelnökök esetében megszokott – igyekezett könnyedén kezelni a helyzetet, és némi humorral reagált a kialakult dinamikára.

HIRDETÉS

„Olyan volt, mint a Reszkessetek, betörők!, csak jobb ételekkel és több arannyal” – viccelődött, majd hozzátette: „Hiányzol, uram.”

Az alelnök ezt követően a kétpárti engedélyezési reform elfogadását emelte ki. Trump pedig igyekezett eloszlatni azokat a híreket, amelyek szerint elégedetlen lett volna Vance-szel, amiért az alelnök a republikánusok félidős választási vereségeit az iráni háborúval hozta összefüggésbe.

Trump szerint csupán azt kívánta volna, hogy Vance azt is mondja ki: a háború továbbra is megérte. Az alelnök azonban ezt a kiegészítést nem tette meg.

Az elnök szerint ugyanakkor egyikük sem volt a sajtótájékoztató igazi sztárja. Ezt a szerepet Stephen Millernek, az új kabinetfőnöknek szánta.

„Jelenleg ő a legbefolyásosabb ember ebben a teremben” – mondta Millerről, majd Vance-re és Rubióra utalva hozzátette: „Jobb volt, mint ez a két fickó. Elnök akar lenni?”

3. Trump fellépne a külföldön épülő adatközpontok ellen

A sajtótájékoztatón Trump egy új politikai elképzelést is bejelentett: büntetőadóval sújtaná azokat az amerikai vállalatokat, amelyek az Egyesült Államokon kívül építenek adatközpontokat.

Az elnök azzal érvelt, hogy az országban elegendő kereslet van a mesterséges intelligencia fejlődését kiszolgáló létesítményekre, ezért szerinte nincs szükség arra, hogy az amerikai cégek külföldön ruházzanak be.

Trump „óriási adót” helyezett kilátásba azoknak a vállalatoknak, amelyek más országokban építenének adatközpontokat. Azt azonban nem részletezte, pontosan milyen szankciókra számíthatnának a cégek, és azt is elismerte, hogy az elképzelésről még saját csapatát sem tájékoztatta.

A terv egyúttal azért is figyelemre méltó, mert a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak körében az adatközpontok építésével kapcsolatos aggodalmak erősebbek, mint az ilyen beruházások iránti lelkesedés. Trump azonban egyértelműen a fejlesztések mellett áll.

„Nagyon keményen fogunk harcolni az adatközpontokért” – jelentette ki.

4. Trump nem hátrálna meg az iráni háború miatt

Az amerikai elnök nyíltan elismerte, hogy az iráni háború rontotta az amerikaiak hangulatát, és politikai veszteségeket okozott a Republikánus Pártnak. Arra azonban semmi nem utalt, hogy visszakozna a konfliktus folytatásától.

Trump ismét hangsúlyozta: a háborúra azért van szükség, hogy megakadályozzák az iráni rezsimet az atomfegyver megszerzésében.

„Vigyázzanak, mit mondanak” – figyelmeztetett egy ponton. „Iránnak soha, de soha nem lesz atomfegyvere.”

Az iráni vezetőket „őrültnek” nevezte, és azt állította, nem bánta meg, ahogyan a háborút vezették. Közben arra is utalt, hogy kormányzatának egyes tagjai másként vélekedhetnek a konfliktusról.

„Azoknak, akik nekem dolgoznak, joguk van a saját véleményükhöz” – mondta. „De én ismerem az irániakat. És őszintén szólva, őrültek.”

Arra viszont már jóval kevésbé adott választ, hogyan tervezi végleg lezárni a háborút, és miként vonná ki az Egyesült Államokat a közel-keleti konfliktusból. A Fehér Ház egyelőre nem ismertette részletesen a háború lezárására vonatkozó stratégiáját.

Trump pénteken mindössze annyit mondott, hogy Irán „hülyeségeket” küld neki, és meglepte, hogy a konfliktus gazdasági következményei nem bizonyultak súlyosabbnak.

„A háború sokkal kevésbé hajtotta fel az árakat, az üzemanyagárakat, mint gondoltam” – fogalmazott. „Azt hittem, hogy az olaj ára hordónként 300 dollárig emelkedik.”

5. Trump együttműködést ajánl a demokratáknak, de vétókkal is fenyeget

Arra a kérdésre, hogyan tervezi kitölteni elnöki ciklusa utolsó két évét a demokraták kongresszusi többsége mellett, Trump két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: vagy együttműködik az ellenzékkel, vagy keményen él az elnöki vétójoggal.

Azt állította, a döntés a demokratákon múlik.

„Eltölthetünk így két évet és egy hónapot – ennyi időnk van –, én pedig megvétózhatom a javaslataikat” – mondta. „De ha ők meg akarják oldani a dolgokat, akkor én is készen állok erre.”

Trump szerint a következő két év akár eredményesebb is lehet, mint a korábbi időszak, ha sikerül együttműködnie a demokratákkal. Közben arról panaszkodott, hogy korábban még saját pártjának egyes tagjai is folyamatosan akadályozták, köztük Thomas Massie kentuckyi republikánus képviselő.

Az elnök már két lehetséges megállapodási területet is megnevezett: egy, a filmes produkciókat támogató szövetségi adókedvezményt, valamint az egyetemi sport szabályozását. Utóbbi célja olyan országos normák kialakítása lenne, amelyek meghatározzák, miként részesülhetnek a sportolók bevételben a nevük, képmásuk és személyes márkájuk felhasználásából.

Trump szerint az egészségügy és a bevándorlás területén is lehetséges lenne az együttműködés. Azt azonban nem részletezte, pontosan milyen megállapodásokat tartana elképzelhetőnek, és hogyan lehetne közös nevezőre jutni azokban a kérdésekben, amelyekben a két párt már évtizedek óta élesen szemben áll egymással.

A kompromisszum esélyeit az is árnyalja, hogy Trump jelentős befolyást biztosít Stephen Millernek, aki a kormányzat bevándorláspolitikájának egyik meghatározó alakja, és a kitoloncolási kampány felügyeletében is szerepet vállalt.

„Azt hiszik, hogy keményen lép fel a bevándorlás ügyében” – mondta róla Trump. „Pedig hatalmas szíve van.”

6. Trump továbbra is kiáll Jensen Huang és Howard Lutnick mellett

A Kínába irányuló fejlett chipértékesítések szigorúbb korlátozását egyre több republikánus és demokrata támogatja. Ez azonban nem változtatott Trump két, a vitában érintett szereplő iránti bizalmán: az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter továbbra is élvezi az elnök támogatását.

Trump azt mondta, szeretné, ha Huang visszatérne az Nvidia élére, és a vállalatvezetővel kapcsolatos sajtóhírek ellenére is kiállt mellette. A forrásban szereplő állítások szerint Huangot több, házasságon kívüli kapcsolatról szóló híresztelés is érintette, amelyek közül az egyik állítólag a kínai hírszerzéshez köthető személyhez fűződő kapcsolatáról szólt.

Az elnök Lutnickot is megvédte, akit republikánusok részéről is bírálatok értek, amiért ellenállt azoknak az intézkedéseknek, amelyek megakadályoznák a chipek Kínába történő továbbítását.

„Szeretném látni, hogy Jensen nagy bocsánatot kér, és visszatér” – mondta Trump. „Nagyon szeretném, ha visszatérne.”

Lutnickról pedig így nyilatkozott: „Nem veszítettem el a belé vetett bizalmamat.”

Az Nvidia egyértelművé tette, hogy nem tervezi Huang visszahelyezését. Lutnick kereskedelmi miniszteri pozícióban tartása ugyanakkor Trump számára is politikai nehézségeket okozhat: a Kongresszusban demokraták, sőt republikánusok is vizsgálatot sürgetnek a miniszter tevékenységével kapcsolatban.

Trump ennek ellenére továbbra is bízik benne.

„Ösztönösen ért az üzlethez” – mondta. „Szerintem nagyon jól végzi a munkáját.”

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS