A francia elnökválasztás a populisták küzdelmének ígérkezik: a jelöltek egy része megpróbálhatja visszafogni Franciaország Ukrajna iránti határozott támogatását.
A közvélemény-kutatások egyre inkább arra utalnak, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon juthat be a második fordulóba, és közülük kerülhet ki Emmanuel Macron elnök utódja a jövő tavaszi választáson. Mindketten bírálják a NATO-t, politikai ellenfeleik pedig azzal vádolják őket, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos narratíváját visszhangozzák.
Le Pen, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy esetleges találkozó helyszínéről is vitába keveredett, többször kijelentette: Franciaország súlyos költségvetési helyzete miatt már nem engedheti meg magának, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Kijevnek.
Mélenchon ellenzi, hogy Ukrajna Oroszország mélységi területeit támadja. Komoly bírálatokat kapott azért is, mert korábban támogatta egy donbaszi népszavazás ötletét, amelyen a lakosság arról dönthetne, hogy Oroszországhoz vagy Ukrajnához kíván-e tartozni. Egy ilyen voksolást azonban aligha lehetne szabadon és tisztességesen megtartani egy nagyrészt orosz megszállás alatt álló területen.
„Sokan nagyon szorosan figyelik a [francia] kampányt és a jelöltek álláspontját, mert az eredmény mélyreható hatással lehet egész szövetségünk jövőjére és Európa biztonságára” – mondta Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke. Szavai a balti és az északi országok fővárosaiban is érzékelhető aggodalmat tükrözik.
Franciaország Ukrajna-politikájának megváltozása komoly fordulatot jelentene. Az Európai Unió egyetlen nukleáris fegyverekkel rendelkező tagállamaként Párizs társelnöki szerepet tölt be a hajlandók koalíciójában. A csoport csütörtökön Berlinben ült össze, hogy megvitassa Kijev európai támogatását. A találkozót Donald Trump amerikai elnök kezdeményezte, aki élesen megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség költségeit.
Párizs emellett kulcsszerepet játszik az orosz árnyékflotta elleni fellépésben is. Ezek a hajók az uniós szankciókat kijátszva szállítanak orosz olajat a világpiacra.
Úgy tűnik, Friedrich Merz német kancellár arra törekszik, hogy egy esetleges Le Pen-elnökség se veszélyeztesse az Ukrajnának szánt jövőbeni pénzügyi támogatást. Ennek érdekében azt szeretné elérni, hogy az EU következő hosszú távú költségvetése tartós finanszírozási keretet biztosítson Kijevnek. Javaslata szerint az ilyen döntéseket minősített többséggel, nem pedig egyhangúlag kellene meghozni.
A POLITICO-nak nyilatkozó nyolc európai és ukrán politikus, illetve diplomata közül – akik közül többen névtelenséget kértek, mert egy másik ország választási kampányáról beszéltek – körülbelül a fele osztotta Mihkelson aggodalmát. Szerintük Le Pen vagy Mélenchon elnökké választása gyengíthetné az európai egységet és az Oroszországgal szembeni határozott fellépést.
A többiek viszont úgy vélik, hogy a két politikus hatalomra kerülése esetén is igazodna az Ukrajnával kapcsolatos európai konszenzushoz.
Le Pen a kampányban igyekezett megnyugtatni Ukrajnát: a hét elején zárt ajtók mögött találkozott az ország franciaországi nagykövetével. Mélenchon pedig azt hangoztatja, hogy fontos számára az ukrán nép érdeke.
Zelenszkij szintén igyekszik kisebbíteni a kockázatokat.
„Együtt fogunk működni azzal, akit a franciák megválasztanak. Végül is az Európai Unió 27 országból áll, nem csak egyből” – mondta a POLITICO-nak egy újságírók kis csoportjával tartott találkozón a múlt héten. „Már láttuk, milyenek a választási kampányok, és mi történik utánuk” – tette hozzá.
A politikai vezető szerep elvesztése
Franciaország az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás volumenét tekintve elmarad olyan országoktól, mint Svédország vagy Németország. Emmanuel Macron azonban erőteljes politikai vezetést biztosított az Ukrajna melletti európai fellépésnek – mondta három európai diplomata. Ez a szerep Le Pen vagy Mélenchon elnöksége alatt veszélybe kerülhet.
Egy ukrán tisztviselő szerint a legnagyobb kockázatok a francia kötelezettségvállalásokat, a biztonsági garanciákat és a jövőbeni uniós finanszírozást érintik.
„A pénzügyi támogatás tekintetében [Franciaország] soha nincs az első tízben” – mondta a tisztviselő. „Az európai konszenzus megbontása szempontjából azonban ez valódi kihívást jelentene.”
Egy NATO-diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaország fontos szerepet játszik az európai egység megteremtésében a béketárgyalások során.
„Amikor az európai biztonságról tárgyalunk, Franciaország fontos szereplő az asztalnál. Nélküle nehéz lesz közös álláspontot kialakítani” – mondta.
Párizs az ukrán katonák támogatásában és a háború utáni katonai jelenlét megtervezésében is kulcsszerepet vállalt. A hajlandók koalíciójának központja a tavalyi megalakulása óta Franciaországban működik, bár a tervek szerint a következő hónapokban az Egyesült Királyságba költözik.
„A hajlandók koalíciója nem a mi ügyünk” – mondta Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik tisztviselője. Hozzátette: a párt inkább arra összpontosítana, hogy Franciaország visszaszerezze önálló hangját a nemzetközi színtéren.
Miután a Radio France Internationale a héten arról számolt be, hogy francia katonai személyzet tartózkodik Ukrajnában kiképzési feladatok miatt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: ez a háborúban való „közvetlen részvételnek” minősül.
Alice Rufo francia védelmi miniszterhelyettes visszautasította az orosz vádat. Mélenchon és Laurent Jacobelli, a Nemzeti Tömörülés szóvivője viszont egyetértett Lavrov értelmezésével, és arra figyelmeztetett, hogy Franciaország ne váljon a háború „társhadviselőjévé”.
Ez a megosztottság nehéz helyzetbe hozza Kijevet: kapcsolatot kellene építenie olyan jelöltekkel, akik hamarosan hatalomra kerülhetnek, miközben nyíltan szembemennek a jelenlegi francia kormány Ukrajna-politikájával.
Heorhii Tykhyi, az ukrán külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a nagykövetek kapcsolatot tartanak a helyi politikusokkal. Hozzátette: minden francia elnökjelöltet szívesen látnak Ukrajnában, hogy személyesen is meggyőződhessenek a háború következményeiről.
Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke, aki Zelenszkij pártjának tagja, úgy fogalmazott: a kapcsolatépítés része lehet az is, hogy „informális találkozókon mérjék fel a helyzetet”.
Kényes egyensúlyozás
Az elmúlt években Le Pen igyekezett megszabadítani pártját az oroszbarát imázstól. Ezt részben az a 2014-es, egy orosz banktól felvett kölcsön alapozta meg, valamint Le Pen 2017-es találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Mélenchon korábbi, Oroszországgal kapcsolatos kijelentései szintén kétségeket ébresztettek Ukrajna iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Egyebek mellett részben a NATO keleti bővítésével magyarázta a Krím 2014-es orosz annektálását.
A Nemzeti Tömörülés és Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország európai parlamenti képviselőinek szavazásai is azt mutatják, hogy mindkét politikai erő visszafogottabban támogatja Ukrajnát, mint számos politikai ellenfelük.
Le Pen és Mélenchon ellenfelei a héten tovább élezték a bírálatokat a két jelölt Ukrajna-politikájával kapcsolatban. A jobbközép elnökjelölt, Édouard Philippe – aki a közvélemény-kutatások szerint Mélenchon mögé szorult – azzal vádolta őket, hogy „egészségtelen vonzalmat” éreznek Putyin iránt. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter pedig azt mondta, hogy a két politikus „az orosz propagandát közvetíti”.
Le Pen és Mélenchon egyaránt visszautasították, hogy a Kreml álláspontját képviselnék. Mindketten igyekeznek enyhíteni a Kijevvel fennálló nézeteltéréseket.
Le Pen és Zelenszkij kölcsönösen meghívták egymást egy találkozóra. Mélenchon esetében pedig, bár Kijev kezdetben élesen bírálta a donbaszi népszavazásról tett kijelentéseit, az ukrán tisztviselők kedvezően fogadták, hogy később megpróbálta tisztázni az álláspontját.
„Nagyon kiegyensúlyozott és átgondolt reakciót láttunk Mélenchon úr és csapata részéről” – mondta Tykhyi, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Úgy tűnt, egyetértett Mélenchon érvelésével is, miszerint a francia média félreértelmezte a kijelentéseit.
„Mindössze azt kérjük, hogy Ukrajna támogatásának kérdését ne tegyék a belpolitikai küzdelem részévé” – fogalmazott Tykhyi.
Nem mindenki ilyen derűlátó. Egy korábbi francia tisztviselő, aki jelenleg az EU-nál dolgozik, úgy vélte, hogy az ukránok túlzott reményeket fűznek a helyzethez. Szerinte hasonlóan téves várakozásaik voltak Donald Trump amerikai elnök második ciklusának kezdete előtt is.
„A diplomáciai közösség egy része továbbra is úgy gondolja, hogy nem lesz ennyire drasztikus a változás, és Le Pen hatalomra kerülve enyhítene az Ukrajnával kapcsolatos álláspontján – ahogyan Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is tette” – mondta egy nyugat-európai diplomata.
A diplomata arra is utalt, hogy a Nemzeti Tömörülés szorgalmazhatja az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését. Ezeket az EU tagállamainak rendszeresen, egyhangú döntéssel kell meghosszabbítaniuk, így egyetlen francia vétó is megakadályozhatja a fenntartásukat.
Az energiaárak az Irán elleni amerikai–izraeli háború miatt meredeken emelkednek, ezért az orosz olaj és földgáz újbóli hozzáférhetővé tétele egyesek számára vonzó lehetőségnek tűnhet.
„Nem nehéz kitalálni, honnan próbál majd valaki olcsó benzint szerezni” – mondta a diplomata.







