Az első pillantásra ellentmondásosnak tűnhet, hogy Hiroshimában és Nagaszakiban ma emberek milliói élnek, miközben Csernobil környékén továbbra is korlátozott a tartós emberi jelenlét. A különbség elsősorban abból fakad, hogy a három nukleáris katasztrófa teljesen eltérő módon történt.
1945-ben az Egyesült Államok atombombákat robbantott Hiroshima és Nagaszaki felett. A detonációk hatalmas közvetlen pusztítást és rengeteg halálesetet okoztak, a túlélők közül pedig sokan később a sugárzás következtében alakult betegségekkel és daganatos megbetegedésekkel szembesültek.
A döntő különbség azonban az, hogy a japán atombombákat a levegőben robbantották fel, míg Csernobilban egy atomreaktor szenvedett súlyos balesetet. A magasban végrehajtott detonáció ugyan sokkal nagyobb közvetlen pusztítást eredményezett, de a környezetbe jutó tartós radioaktív szennyezés jóval kisebb volt. Csernobilban ezzel szemben az 1986-os reaktorbaleset során hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe és a környező talajra, miközben a sérült reaktor maradványai is erősen szennyezettek maradtak.
A másik fontos tényező a radioaktív anyag mennyisége és összetétele. Egy atombomba célja, hogy rendkívül rövid idő alatt hatalmas mennyiségű energiát szabadítson fel, ezért viszonylag kevés hasadóanyag is elegendő lehet a detonációhoz. Egy atomreaktor viszont jóval nagyobb mennyiségű nukleáris üzemanyagot használ, és működése során számos erősen radioaktív melléktermék keletkezik. Csernobilban ezek egy része a baleset következtében kiszabadult és szétszóródott a környezetben.
Ezért nem egyszerűen arról van szó, hogy „az atombomba sugárzása eltűnik, a reaktoré pedig nem”. A környezetbe jutott radioaktív izotópok mennyisége, felezési ideje, eloszlása és az, hogy a szennyeződés mennyire került a talajba és az élővilágba, mind meghatározó. Hiroshima és Nagaszaki újjáépülhetett, és a sugárzási szint idővel olyan mértékben csökkent, hogy a városok ismét biztonságosan lakhatóvá váltak. Csernobilban viszont a reaktorbaleset sokkal kiterjedtebb és tartósabb környezeti szennyezést hagyott maga után.
Fontos ugyanakkor, hogy Hiroshima és Nagaszaki sem maradt következmények nélkül: a túlélők körében évtizedeken át kimutathatóak voltak a sugárterhelés egészségügyi hatásai. A különbség tehát elsősorban a radioaktív szennyeződés természetében és hosszú távú környezeti jelenlétében rejlik, nem abban, hogy az egyik esemény „radioaktív volt”, a másik pedig nem - írja az IFLScience.
