Az ENSZ szerint a Himalája térségében a következő években súlyos gleccserárvizek veszélyével kell számolni, miközben a múlt heti nepáli katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladta az ezret.
Kanni Wignaraja, az ENSZ főtitkárhelyettese és az ENSZ Fejlesztési Programjának ázsiai és csendes-óceáni regionális igazgatója szerint a veszélyeztetett lakosság száma több millióra tehető. A szakemberek már korábban is több tucat veszélyes gleccsertavat azonosítottak Nepálban, Kínában és Indiában, de a potenciálisan kockázatos tavak tényleges száma azóta jelentősen nőhetett.
A múlt heti nepáli áradást egy gleccser egy részének összeomlása okozta a Langtang Lirung hegy közelében. A lezúduló jég és kőzet hatalmas földcsuszamlást indított el, amely árhullámot zúdított a Trishuli folyó völgyére. Az ENSZ szerint a klímaváltozás tovább növeli az ilyen események kockázatát: a gyorsuló gleccserolvadás fellazítja a hegyoldalakat, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a gleccsertavakat visszatartó természetes gátakra. Ezek átszakadása szintén rendkívül gyors és pusztító árvizeket idézhet elő. A térség fiatal hegyei ráadásul a tektonikus mozgások miatt is sérülékenyebbek, ami újabb összeomlásokat válthat ki.
A veszély különösen nagy Nepálban, amely nagymértékben függ a gleccserektől a vízellátás és a gazdaság szempontjából. A folyók mentén élő emberek számára azonban sok esetben nem jelent reális lehetőséget a magasabb területekre költözés. A kritikus infrastruktúra, köztük a vízerőművek is komoly veszélyben van: az ENSZ Fejlesztési Programja szerint a legutóbbi árvíz 15 épülő nagy vízerőművet is érintett, az üzemelő létesítmények mellett. Bár korszerű technológiákkal ellenállóbbá lehetne tenni az elektromos hálózatokat és az erőműveket, Wignaraja szerint a múlt heti, jéggel és sárral érkező hatalmas árhullámot a jelenlegi védekezési megoldások többsége sem tudta volna megállítani - írja a Reuters.
