Egy izlandi halászváros közelében történt vulkánkitörés-sorozat nyomán két építész egy egészen új, futurisztikus módszert javasolt a létrejött hatalmas lávamezők hasznosítására: az olvadt kőzetet egyenesen építőanyaggá alakítanák.
Mint ismert, 2023 decembere óta kilenc vulkánkitörés történt a tengerparti Grindavík városának közelében, ami miatt a lakosságot többször is evakuálni kellett.
Arnhildur Palmadottir, a reykjavíki székhelyű s.ap arkitektar építésziroda alapítója és tulajdonosa elmondta, hogy az ötletet fiával, Arnar Scarfeoinssonnal közösen dolgozták ki még 2018-ban. A koncepciót a Holuhraun vulkán 2014–2015-ös kitörése ihlette, amely Izland elmúlt 300 évének legnagyobb vulkáni eseménye volt.
„A Holuhraun kitörése hazánk legnagyobb gleccsere, a Vatnajökull közelében történt, és hatalmas mennyiségű anyag terült szét a tájon. Amikor szembesültünk ezekkel az elképesztő adatokkal, arra gondoltunk: »Hű, ez gyakorlatilag olyan, mint az olvadt beton, csak cement nélkül. Miért ne lehetne kezdeni vele valamit?«” – idézte fel az építész.
A javaslatuk lényege, hogy a láva pusztító erejét befogva forradalmasítsák a globális építőipart, amely jelenleg túlzottan függ a betontól, az acéltól és más, jelentős környezeti terhelést okozó anyagoktól. Úgy vélik, egy-egy lávafolyam elegendő építőanyagot biztosíthatna ahhoz, hogy hetek alatt felhúzzák egy város alapjait, méghozzá a hagyományos építkezésekkel járó hatalmas ökológiai lábnyom nélkül. Arra azonban ők maguk sem számítanak, hogy a koncepció a közeljövőben megvalósul; becsléseik szerint az eljárás nagyjából 2150 körül válhat mindennapos gyakorlattá – írta a Sky News.
A projekt megálmodói szerint az extrém hőmérséklet miatt emberi munkaerővel nem lehet majd közvetlenül a lávával dolgozni. Ehelyett különféle innovatív technológiákat – például 3D-nyomtatást, irányított lávaáramoltatást, hűtőkamrákat és speciális robotokat – alkalmaznának az olvadt kőzet kívánt formára alakításához. „Úgy képzeljük el, hogy a robotok a lávamezőkön mozogva összegyűjtik az olvadt kőzetet, majd abból különböző szerkezeteket hoznak létre” – magyarázta Palmadottir.
Az építészek rámutattak, hogy a vulkanikus bazaltkőzet sok tekintetben hasonlít a napjainkban használt hagyományos építőbetonhoz. „A láva rendkívül sokféle lehet, eltérő fizikai és mechanikai tulajdonságokkal. A természetben is láthatunk oszlopos bazaltot, amely erősen kristályosodott, rendkívül szilárd, és elméletileg kiválóan használható lenne teherhordó, szerkezeti anyagként is” – tette hozzá Scarfeoinsson.
