HIRDETÉS

Szent Erzsébet csodálatos élete, halála és örökkévalósága

A sáropataki kastélyhoz tartozó kora-középkori kerek templomból, amelyben Erzsébetet megkeresztelhették, néhány alapkő még megvan

Történelem
  • 2026.11.22. - 13:46
Cikk borítókép
Szent Erzsébet lovasszobra Sárospatakon, mellett férje, Lajos láthatókaisergalopp.blog.hu

Új és egyben örömteli dolgot mondok nektek. Gyönyörű csillag emelkedik fel Magyarországon. Fénye eljut Marburgig, majd onnan az egész világra. Tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán Magyarország királyának gyermeke születik: egy lány, akit Erzsébetnek fognak hívni. Később majd tartományuratok fia fogja feleségül venni. Szent lesz ő, és életszentsége nagy örömére és vigasztalására lesz az egész keresztény világnak. ( Klingsohr mágus jóslata)

Erzsébet születésének pontos dátumát hivatalosan nem jegyezték fel, de ki lehet számítani. Amikor 1231. november 16-ról 17-re virradó éjszaka meghalt, azt írták, hogy huszonötödik életévében hunyt el. Ezek szerint 1207-ben született. A kora középkori források nem említik születési helyét. Ezt a magyar uralkodó család Nyugat-Európában szokatlannak számító életmódja indokolja. A magyar királyi család egész évben utazott, hosszabb-rövidebb időket töltöttek királyi várkastélyaikban. Erzsébet édesapja, II.András Budát, Pilist, Zólymot, Sárospatakot, Bereget, Tornát és Segesdet szerette. A 15. század végén Laskai Osvát, a tudós ferences – akinek feltehetően már azóta megsemmisült források is rendelkezésére álltak – első Erzsébet-prédikációjában azt írja, hogy Erzsébet Sárospatakon született: „Hogy pedig boldog Erzsébet a fentiek szerint kereste és megnyerte Isten kegyelmét, erről ezt olvassuk: Erzsébet, Andrásnak, Magyarország királyának lánya még Sorospathachon született, és pompában dajkáltatott, minden gyermekded dolgot megvetett, kezdte megkedvelni a jócselekedeteket, és megvetni a hívságos játszadozást. Midőn épphogy ötéves volt, a templomban olyan állhatatosan imádkozott, hogy játszótársai és a szolgálólányok alig voltak képesek onnan elmozdítani. Midőn pedig társai fogócskázás közben kergették, ő a kápolna felé futott, hogy alkalmat találjon a templomba való betérésre.” Ez a birtok, a sárospataki, akkoriban Gertrúd királyné tulajdona volt, így teljességgel hihető, hogy itt hozta világra kislányát. Az egykori királyi várból semmi sem maradt fenn. A kastélyhoz tartozó kora-középkori kerek templomból, amelyben Erzsébetet megkeresztelhették, néhány alapkő még megvan.

Ezek felfedezésére azonban egészen 1965-ig kellett várni. Ekkor kezdődött a sárospataki gótikus plébániatemplom helyreállítása. Az ezt megelőző ásatások kezdetén rátaláltak egy körtemplom alapfalaira. A hét méteres belső átmérőjű, egy méter vastag falú rotundát, azaz kör alaprajzú épületet meszes habarccsal, apró kövekből építették, szentélye patkó alakú, ehhez illesztették az oltárt. Dél felől volt a bejárata, ezt később két támpillérrel vették közre. A sárospataki rotunda méreteiben, formájában, elkészítésének technikájában hasonló a veszprémi várban feltárthoz. Sárospatakhoz hasonlóan Veszprém is egyike volt a legkorábbi fejedelmi szálláshelyeknek, melyekből később a magyar királynék birtokai lettek.

Bár a német szerzők máig szinte egyhangúlag azt állítják, hogy Szent Erzsébet Pozsonyban született, ezt meglehetős iróniával cáfolta Karácsonyi János, tudós egyháztörténészünk 1907-ben: „a hirtelen dolgozó német történetírók azt gondolták, hogy azon város, ahol Erzsébetet a türingiai követnek átadták, egyben az ő szülővárosa is volt. De ha tekintetbe vesszük, hogy Szent Erzsébet születése és átadása közt négy év telt el, mindjárt látjuk, hogy az átadás színhelyéből a születés helyére következtetni egyáltalán nem lehet.” Az is nyilvánvaló, hogy a német történészeknek fogalmuk sem volt Árpád-házi királyaink vándorló életmódjáról. Így tehát azt sem tudhatták, hogy négyéves korára anyja és dajkái ölében Erzsébet már végigjárta az egész országot. A kislány számára a ló élete végéig szülőföldje emlékét idézte fel, innen ered a német előkelőségeknek olyan furcsa és gyanakodva figyelt lovaglószenvedélye.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS