Száztíz éve, 1916. november 24-én halt meg Sir Hiram Stevens Maxim amerikai-brit fegyvergyáros, az első teljesen automatikus gépfegyver feltalálója.
Maine állam egy kis falujában, Sangerville-ben született 1840. február 5-én egy farmer fiaként, francia hugenotta bevándorlók leszármazottjaként. A találmányok és szerkezetek iránt leküzdhetetlen vonzalmat tápláló fiú tizennégy évesen már egy kocsigyárban volt inas, ezután nagybátyja gépgyárában dolgozott, majd a szerszámkészítést és műszaki rajzot is kitanulta.
Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütő vassal, amelyet hamarosan követett a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet. Amikor egy bútorgyár többször is leégett, az elkeseredett tulajdonosok Maximhoz fordultak, ő pedig elkészítette az első automata sprinkler (a vízhálózatra kötött szórófejes tűzoltó rendszer) terveit, az ő nevéhez fűződik az első elektromosan világított New York-i épület is. Edisont megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét (emiatt a két feltaláló szabadalmi vitába is keveredett, amely Edison javára dőlt el), elektromos nyomásszabályozóját pedig az 1881-es párizsi nemzetközi elektromossági kiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Nagy-Britanniába költözött, úgy vélte, hogy az akkor a világ ötöde fölött uralkodó birodalom nagyobb lehetőségekkel kecsegtet. A brit állampolgárságot 1900-ban kapta meg, s egy évvel később lovaggá ütötték.
A legenda szerint 1882-ben Bécsben találkozott egy honfitársával, aki azt javasolta neki: „Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha igazán sok pénzt akarsz keresni, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják irtani egymást". Maxim megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Az ötlet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a több csövű Gatling géppuska, amely azonban még nem volt automatának nevezhető, mert egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtották, a lövedéket a fegyver tetején elhelyezett tárból a gravitációt kihasználva töltötték a csövekbe. A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik „dolgozott", a többi hűlt.
Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt, és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A legenda szerint gyermekkorában alaposan megrúgta egy elsütött puska, ez adta neki az ötletet. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből ki lehetett az összes golyót kilőni, és újfajta, füstmentes lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő, ráadásul a nagyon kis felületre rendkívül gyorsasággal leadott sorozat ellen a vastag acélpáncél sem nyújtott védelmet. Érdekesség, hogy Maxim élete végére szinte teljesen megsüketült a kísérletek és bemutatók során leadott lövések zaja miatt; fia 1909-ben találta fel a hangtompítót, de ez túl későn történt ahhoz, hogy segítsen apja megromlott hallásán.
Találmányának előállítására Albert Vickers pénzügyi támogatásával gyárat alapított, és szó szerint dőlt hozzá a pénz, hiszen a hadviselést forradalmasító fegyvert sorra minden nagyhatalom bevezette. A brit hadseregben 1889-ben rendszeresített gépfegyver elborzasztó fölénye (amely nem kis részben a pszichikai hatáson alapult), már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893-ban a mai Zimbabwe területén vívott matabele háborúban 700 brit katona öt Maximmal felfegyverezve tízszeres túlerőben lévő bennszülött sereget futamított meg, akik közül 1500 maradt holtan a csatamezőn, a katonák körében még mondóka is született az új fegyverről.
Élete során Hiram Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó a klasszikus, önmagától záródó egérfogó, de tervezett hangtompítót, gázmotort és asztmás lévén zseb-inhalátort is. Megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű, gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével, de az akkori motorok teljesítménye ehhez nem volt elég. Egy másik konstrukciója mégis a levegőbe emelkedett: ő építette az első, a vidámparkokban nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát.
Maxim tanúja lehetett még annak, amint géppuskája mindkét oldalon bakák százezreit kaszálta le az első világháborúban. A feltaláló 76 éves korában, 1916. november 24-én halt meg Londonban, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt, amelyben első ízben vetették be a gépfegyver ellen védelmet nyújtó tankokat, idézte fel Hiram Maxim életét az MTI.







