HIRDETÉS

Megszületett az óra, amely újradefiniálhatja az időt

A sötét anyag titkát is megfejtheti a tudományos áttörés

Tudomány
  • 2026.11.22. - 09:50
Cikk borítókép
Lehet, hogy a jövő órái nemcsak azt segítenek majd pontosabban megmondani, hogy mennyi az idő, hanem azt is, miből áll valójában a világegyetemMesterséges Intelligencia által, egyedi grafikai generálással készült illusztráció

Olyan órát alkottak a tudósok, amely nem az atom elektronjait, hanem magát az atommagot használja az idő mérésére. Két nemzetközi kutatócsoport egymástól függetlenül ért el áttörést, amely új korszakot nyithat a precíziós időmérésben. Az egyik berendezéssel már a rejtélyes sötét anyag nyomait is keresték. Bár a titokzatos anyagot nem sikerült kimutatni, a fejlesztés a világegyetem működésének megértéséhez is közelebb vihet.

Olyan órát készítettek, amely egészen másként méri az időt

Az emberiség évezredek óta próbálja egyre pontosabban mérni az idő múlását. A napóráktól a mechanikus szerkezeteken át a modern atomórákig hosszú út vezetett. Most azonban a tudósok olyan technológiai áttörést értek el, amely az időmérés új korszakát hozhatja el.

A Nature tudományos folyóiratban 2026 októberében két nemzetközi kutatócsoport is működő atommagóráról számolt be.

HIRDETÉS

A hagyományos atomórák az atomok elektronjainak energiaállapot-változásait használják az idő mérésére. Az új berendezések azonban ennél is mélyebbre hatolnak: Magának az atommagnak a rendkívül pontosan meghatározott energiaváltozását alkalmazzák.

A technológia különlegessége, hogy az atommag bizonyos külső zavaró hatásokkal szemben kevésbé érzékeny lehet, így a jövőben minden korábbinál stabilabb órák készülhetnek.

A kutatók ehhez a tórium egyik különleges izotópját, a tórium–229-et használták.

HIRDETÉS

Egy apró kristályban rejtőzik az áttörés

A tórium–229 atommagja olyan különleges tulajdonsággal rendelkezik, amely ritkaságnak számít a természetben. Míg az atommagok gerjesztéséhez általában rendkívül nagy energiára van szükség, ennél az izotópnál megfelelő ultraibolya lézerfénnyel is kiváltható az energiaváltozás.

A kutatók tóriumatommagokat tartalmazó kalcium-fluorid kristályokat alkalmaztak, amelyek segítségével a lézer frekvenciáját az atommag átmenetéhez igazították. Az egyik kísérleti berendezésben mindössze néhány milliméteres kristályt használtak, ráadásul a rendszer szobahőmérsékleten működött. Ez azért jelentős, mert hosszabb távon kisebb méretű, könnyebben alkalmazható atommagórák fejlesztését is lehetővé teheti.

A két kutatócsoport eltérő lézertechnológiával, egymástól függetlenül jutott hasonló eredményre. A most bemutatott atommagórák még nem pontosabbak a világ legfejlettebb optikai atomóráinál, de a kutatók szerint jelentős fejlődési lehetőséget rejtenek.

HIRDETÉS

A sötét anyag titkát is megfejtheti az új technológia

A felfedezés legizgalmasabb következménye talán nem is az időméréshez kapcsolódik. A világegyetem egyik legnagyobb rejtélye ugyanis továbbra is a sötét anyag. A csillagászok megfigyelései szerint a kozmosz anyagának jelentős része olyan összetevőből állhat, amelyet közvetlenül nem látunk, jelenlétére azonban a gravitációs hatásaiból következtethetünk.

Hogy pontosan miből áll, azt a tudósok mindmáig nem tudják.

Egyes elméletek szerint a sötét anyag rendkívül könnyű részecskékből is állhat, amelyek apró változásokat idézhetnek elő a természet alapvető fizikai állandóiban. Ezek a változások olyan parányiak lehetnek, hogy csak rendkívül érzékeny műszerekkel mutathatók ki.

HIRDETÉS

Az új atommagóra éppen ezért válhat a sötét anyag kutatásának egyik különösen ígéretes eszközévé.

A tudósok az egyik berendezéssel körülbelül 23 órán keresztül vizsgálták, észlelhetők-e olyan szabályos frekvenciaeltérések, amelyek bizonyos sötétanyag-modellekre utalhatnak.

A keresés során nem találtak ilyen jelet.

HIRDETÉS

A mérések azonban így is fontos eredményt hoztak: Új korlátokat állítottak fel arra vonatkozóan, hogy a feltételezett sötétanyag-részecskék milyen erősen léphetnek kölcsönhatásba az ismert fizikai mezőkkel. A kutatók szerint az atommagórák érzékenységének további javítása új lehetőségeket nyithat a rejtélyes anyag felkutatásában.

A GPS működését is megváltoztathatja

A rendkívül pontos időmérés nem csupán a tudósok számára fontos.

A mindennapjainkban használt technológiák közül számos rendszer működése függ attól, hogy az órák mennyire pontosan és összehangoltan járnak. A műholdas navigáció például a műholdakról érkező jelek terjedési idejének mérésén alapul. Már rendkívül apró időmérési eltérések is befolyásolhatják a helymeghatározás pontosságát.

HIRDETÉS

A jövő atommagórái ezért a GPS és más navigációs rendszerek, a telekommunikáció és az űrkutatás területén is új lehetőségeket teremthetnek. Sőt, az ilyen érzékeny időmérők a Föld gravitációs viszonyainak vizsgálatában is segítséget jelenthetnek.

Einstein relativitáselmélete szerint ugyanis az idő múlásának ütemét a gravitáció is befolyásolja.

A különösen pontos órák ezért egészen apró gravitációs eltéréseket is érzékelhetnek.

A most bemutatott berendezések azonban még kísérleti rendszerek, így a gyakorlati alkalmazásokhoz további fejlesztések szükségesek.

Még a másodperc meghatározása is megváltozhat

Az időmérés fejlődése egy másik történelmi változást is előkészíthet. A másodperc jelenlegi nemzetközi meghatározása a cézium–133 atom egyik energiaátmenetéhez kapcsolódik.

A legfejlettebb optikai atomórák azonban már olyan pontosságot értek el, hogy a nemzetközi szakmai szervezetek a másodperc meghatározásának megújítását készítik elő.

Erre akár 2030 körül sor kerülhet, bár végleges döntés még nem született.

A most bemutatott atommagórák egyelőre nem az új másodperc-meghatározás első számú jelöltjei, de hosszabb távon újabb fejlődési lehetőséget kínálhatnak.

A jövő órái talán már a világegyetem titkait is megmutatják

Az atommagórák megszületése nem egyszerűen egy újabb technológiai fejlesztés.

A kutatók olyan eszközöket alkottak, amelyekkel a természet alapvető törvényeit is minden korábbinál érzékenyebben vizsgálhatják.

A sötét anyag keresése, a fizikai állandók esetleges változásainak kimutatása és az időmérés további pontosítása mind olyan terület, amelyben az atommagórák a következő években jelentős szerepet kaphatnak.

Az emberiség hosszú időn keresztül a Nap és a csillagok mozgását figyelte, hogy meghatározza az idő múlását. Ma már egy parányi kristályban található atommag energiaváltozását is felhasználhatjuk ugyanerre a célra.

És könnyen lehet, hogy a jövő órái nemcsak azt segítenek majd pontosabban megmondani, mennyi az idő, hanem azt is, miből áll valójában a világegyetem.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS