HIRDETÉS

A NASA rendkívüli felfedezése átírhatja a világűr történetét

Bolygó születhetett egy halott csillag hamvaiból

Tudomány
  • 2026.11.18. - 12:23
Cikk borítókép
Egy halott csillag körül új bolygó születhetett. A kutatók szerint a különleges égitest a csillag által korábban szétszórt anyagból alakulhatott ki.Mesterséges Intelligencia által, egyedi grafikai generálással készült illusztráció

A NASA Hubble-űrtávcsövének több mint 25 éves adataiban olyan különleges kémiai nyomokat azonosítottak, amelyek szerint egy Jupiter méretű bolygó születhetett egy már elpusztult csillag szétszóródott anyagából. A körülbelül 250 fényévre található égitestet a kutatók „főnixbolygónak” is nevezik, mert a csillag halála után jöhetett létre.

A megfigyelések új lehetőséget vetnek fel. A bolygók születése talán akkor sem ér véget, amikor központi csillaguk már elveszítette eredeti fényét és energiatermelését.

Egy 25 éves rejtélyt oldottak meg a csillagászok

A világűrben még a halál sem feltétlenül jelenti egy történet végét. A csillagászok most olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek szerint egy csillag életének utolsó szakaszában szétszóródó anyagból új bolygó is kialakulhat.

HIRDETÉS

A felfedezésről 2026. október 5-én számoltak be a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban.

A Warwicki Egyetem vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport a HS 0209+0832 jelű fehér törpét vizsgálta, amely körülbelül 250 fényévre található a Földtől, a Cet csillagkép irányában. A különös égitestet már 1999-ben megfigyelte a NASA és az Európai Űrügynökség közös Hubble-űrtávcsöve.

A felvételek akkor több mint száz olyan színképi jellegzetességet mutattak, amelyek eredetét nem sikerült megfelelően azonosítani. A rejtély évtizedeken keresztül megoldatlan maradt. Jamie Williams, a Warwicki Egyetem doktorandusza most újra megvizsgálta az archív adatokat, korszerűbb atomfizikai adatbázisok segítségével.

HIRDETÉS

Az eredmény megdöbbentő volt.

A kutatók a fehér törpe légkörében nagy mennyiségű nióbiumot, valamint más, szokatlan összetételű nehéz elemeket azonosítottak. A kémiai összetétel arra utal, hogy a csillag környezetében olyan égitest található, amely nem a csillag születésekor, hanem annak halála után keletkezhetett.

Egy csillag, amely már túl van saját életén

HIRDETÉS

A HS 0209+0832 nem olyan csillag, mint a Nap. Pontosabban, egykor hasonló fejlődési utat járhatott be, de mára elveszítette külső rétegeit és fehér törpévé alakult. A fehér törpék olyan csillagmaradványok, amelyek már nem termelnek energiát a korábbihoz hasonló, tartós magfúziós folyamatok révén.

Ennek ellenére rendkívül forrók lehetnek, mert még hosszú ideig sugározzák korábban felhalmozott hőjüket. A most vizsgált fehér törpe felszíni hőmérséklete körülbelül 35 ezer Celsius-fok. A kutatók becslése szerint mindössze ötmillió éve alakult át fehér törpévé, ami csillagászati léptékkel rendkívül rövid idő.

Az ilyen csillagok kialakulásakor a korábbi vörös óriás külső rétegeinek jelentős része a világűrbe kerül.

HIRDETÉS

Ez a szétszóródó gáz és por azonban nem feltétlenül tűnik el nyomtalanul. A tudósok most azt feltételezik, hogy az anyag egy része a csillag körül maradt, és abból új bolygó keletkezhetett.

Olyan elemet találtak, amely elárulhatta a bolygó születését

A felfedezés kulcsa egy viszonylag ritkán emlegetett kémiai elem, a nióbium volt. A nióbium a Földön is megtalálható, és különleges anyagtulajdonságai miatt több ipari és technológiai alkalmazásban használják.

HIRDETÉS

A csillagászat számára azonban azért különösen fontos, mert a csillagok életének késői szakaszához kapcsolódó nukleáris folyamatok révén is létrejöhet.

A kutatók a fehér törpe légkörében a nióbium mellett szokatlanul sok rezet és cinket is azonosítottak. Ugyanakkor a bolygók kőzetanyagában gyakori szilícium és vas mennyisége viszonylag alacsonynak bizonyult. Ez az összetétel nem hasonlít a Naprendszer ismert kőzetbolygóinak vagy aszteroidáinak anyagára.

A kutatók szerint a különös kémiai mintázat olyan anyagra utalhat, amely az eredeti csillag vörös óriás korszakában keletkezett, majd a csillag külső rétegeinek elvesztésekor a környező térségbe jutott.

HIRDETÉS

A nehéz elemek feldúsulása tehát egyfajta kozmikus ujjlenyomatként szolgálhat. Ez különböztetheti meg a hagyományos bolygókeletkezést attól a folyamattól, amelyben egy már elpusztult csillag anyagából születik új világ.

Egy Jupiter méretű bolygó rejtőzhet a fehér törpe mellett

A kutatók nemcsak a Hubble adatait elemezték. Felhasználták a korábban működő FUSE ultraibolya űrtávcső és a NASA TESS bolygókereső műholdjának megfigyeléseit is. A TESS a fehér törpe fényességében rendkívül kicsi, de szabályos változást azonosított.

A jelenség periódusa 4,399 nap volt.

Ez arra utalhat, hogy a csillag körül egy olyan bolygó kering, amely valamivel több mint négy földi nap alatt megkerüli központi égitestjét. A feltételezett bolygó megközelítőleg hatmillió kilométerre található a fehér törpétől.

Összehasonlításképpen: a Merkúr átlagosan körülbelül 58 millió kilométerre kering a Naptól.

Vagyis az új bolygójelölt közel tízszer kisebb távolságra lehet központi csillagától, mint a Merkúr a Naptól. A kutatók szerint egy Jupiterhez hasonló méretű gázóriásról lehet szó. A bolygót azonban még nem sikerült közvetlenül lefényképezni, ezért létezését és pontos tulajdonságait további megfigyelésekkel kell megerősíteni.

A csillag most éppen saját bolygóját pusztíthatja

A feltételezett főnixbolygó történetének talán legkülönösebb része, hogy a csillag halála után létrejött világ maga is fokozatosan pusztulhat.

A fehér törpe ugyanis rendkívül forró.

Erős sugárzása folyamatosan melegítheti a közelében keringő gázóriás felső légköri rétegeit. A bolygó légköréből ezért jelentős mennyiségű anyag szökhet el a világűrbe. A kutatók szerint az elszökő gáz egy része a csillag körül törmelékkorongot alkothat, majd visszahullhat a fehér törpe felszínére.

Ez magyarázhatja, miért találtak szokatlan kémiai elemeket a csillag légkörében.

A folyamat különös körforgást jelentene. Először a csillag halála során szétszóródott anyagból új bolygó születhetett. Most pedig a bolygó anyagának egy része ismét visszakerülhet a csillagba.

A kutatók ezt az elképzelést fotopárolgással, vagyis a nagy energiájú sugárzás által kiváltott légkörvesztéssel magyarázzák. A modell szerint a bolygó akár üstökösszerű, elnyúló anyagcsóvát is létrehozhat. Ennek közvetlen kimutatása a következő megfigyelések egyik fontos feladata lehet.

Átírhatja a bolygók születéséről alkotott elképzeléseinket

A hagyományos bolygókeletkezési elméletek szerint a bolygók fiatal csillagok körüli gáz- és porkorongokból alakulnak ki. A csillag és bolygói tehát nagyjából ugyanannak a kozmikus születési folyamatnak a részei. A Nap és a Naprendszer bolygói is ilyen módon jöttek létre, körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

A második generációs bolygók azonban egészen más történetet képviselnének.

Ezek nem a csillag születésekor megmaradt anyagból, hanem a csillag életének végén kilökődött gázból és porból alakulnának ki. Hasonló eredetű bolygók lehetőségét korábban már felvetették bizonyos pulzárok környezetében.

A fehér törpék esetében azonban eddig nem azonosítottak olyan bolygójelöltet, amelynek kémiai összetétele ennyire erősen utalt volna második generációs eredetre.

A mostani eredmény ezért különösen fontos.

A tudósok szerint a bolygókeletkezés nem feltétlenül kizárólag a csillagok fiatalkorában lehetséges. Megfelelő körülmények között egy csillag halála után is kialakulhat új bolygórendszer. A kutatás ugyanakkor egy másik lehetőséget sem zár ki: Elképzelhető, hogy egy korábban létrejött bolygómag később, a csillag által kilökött anyagból új légkört gyűjtött maga köré.

Ezért az égitest teljesen új bolygóként történő megszületése még nem tekinthető bizonyított ténynek.

A Nap halála után is születhetnek új bolygók?

A felfedezés természetesen saját Naprendszerünk jövőjével kapcsolatban is érdekes kérdéseket vet fel. A Nap körülbelül ötmilliárd év múlva vörös óriássá alakul, később pedig elveszíti külső rétegeit, és fehér törpeként folytatja fejlődését.

A folyamat során a belső bolygók súlyos károsodást szenvedhetnek vagy megsemmisülhetnek.

A távolabbi bolygók egy része azonban túlélheti a csillag átalakulását. Az új kutatás felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen csillagmaradványok körül a kilökődött anyagból később új égitestek is születhetnek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Nap körül biztosan létrejön majd egy második bolygónemzedék.

Az ilyen folyamatok kialakulásához megfelelő mennyiségű anyagra és különleges fizikai körülményekre lehet szükség. Arra sincs bizonyíték, hogy a feltételezett második generációs bolygók életre alkalmas környezetet biztosítanának.

A HS 0209+0832 körül feltételezett gázóriás például rendkívül erős sugárzásnak lehet kitéve, amely folyamatosan pusztíthatja légkörét.

A James Webb segíthet végleg megfejteni a rejtélyt

A csillagászok következő célja, hogy további megfigyelésekkel ellenőrizzék a bolygójelölt létezését.

Ebben a NASA James Webb-űrtávcsövének is fontos szerepe lehet.

Az infravörös tartományban működő műszerek segítségével a kutatók pontosabb információkat kaphatnak a feltételezett bolygó hőmérsékletéről, légköréről és keringési tulajdonságairól.

Ha sikerül megerősíteni a bolygó jelenlétét és második generációs eredetét, az új kutatási területet nyithat meg a csillagászatban. A tudósok ugyanis ezután más fehér törpék környezetében is kereshetnek hasonló kémiai nyomokat. Elképzelhető, hogy a világegyetemben sokkal több olyan bolygó létezik, amely központi csillagának halála után alakult ki.

A kutatók egyelőre nem tudják, milyen gyakori lehet ez a jelenség. A mostani felfedezés azonban új módszert kínál az ilyen világok azonosítására.

A halott csillagoknak is lehet második történetük

A csillagászat egyik legfontosabb felismerése, hogy a világegyetemben az anyag folyamatosan átalakul. A csillagok belsejében új elemek keletkeznek, amelyek később szétszóródhatnak a világűrben. Ezek az anyagok új csillagok, bolygók és más égitestek építőköveivé válhatnak.

A mostani felfedezés arra utal, hogy ez a kozmikus körforgás akár egyetlen csillagrendszeren belül is megismétlődhet.

A HS 0209+0832 körül feltételezett bolygó a kutatók szerint saját csillagának halála után jöhetett létre. Bár az égitest létezését még további megfigyeléseknek kell megerősíteniük, a kémiai bizonyítékok és a fényességváltozások már most figyelemre méltóak.

A kutatás új megvilágításba helyezi a bolygórendszerek fejlődéséről alkotott elképzeléseinket.

A világegyetem egyik legkülönösebb lehetősége tárult fel: Egy csillag halála nem feltétlenül jelenti bolygórendszerének végét. Lehetséges, hogy éppen a pusztulása teremti meg egy teljesen új világ születésének feltételeit.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS