Régészeti szenzáció a Khmer Birodalom fővárosában

A jelentések szerint az Angkor Thom királyi komplexuma alatt egy kiterjedt vízgazdálkodási rendszer volt, beleértve a víztározókat, a vízelvezető csatornákat és az egykori királyi palotát körülvevő vizesárok elemeit. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felfedezés újabb bizonyítéka a khmerek rendkívüli mérnöki képességeinek, akik több száz évvel ezelőtt megalkották a világ egyik legfejlettebb hidraulikus rendszerét.

Az APSARA Nemzeti Hatóság, az Angkor komplexum megőrzéséért felelős intézmény képviselői álltak e felfedezések mögött. Figyelmük középpontjában a Phimeanakas-templom és a 11. számú víztározó közelében található terület áll, amely az egykori királyi palota falaitól északra található. Ezt a szerkezetet gyarmati kori ásatások során azonosították, de csak a jelenlegi ásatások tették lehetővé szerkezetének és a város királyi részének működésében betöltött szerepének részletes elemzését.

A régészek szerint a felfedezett víztározó körülbelül 65 méter hosszú és 30 méter széles. Speciálisan épített sáncok veszik körül, amelyek az évszázadok során településeket és növényzetet borítottak. A talajrétegek és a megőrzött szerkezeti elemek elemzése lehetővé tette a kutatók számára, hogy rekonstruálják az eredeti vízrendszer egy részét, amely a királyi épületeket látta el vízzel, miközben az esős évszakban megvédte azokat a felesleges víztől.

Még látványosabbak voltak az egykori palota falain végzett kutatások eredményei. A régészek egy várárok és egy több csatornából és hat speciálisan kialakított kifolyóból álló vízelvezető rendszer töredékeit fedezték fel. Ezek a szerkezetek lehetővé tették a víz szabályozott elvezetését a palota belsejéből a környező várárokba. A szakértők úgy vélik, hogy ez a kialakítás az Angkor Thom építőinek nagyon magas szintű műszaki szakértelmét bizonyítja, akik hatékonyan tudták kezelni a vizet a hatalmas városi területen.

Az ásatások során a kutatók egy lenyűgöző várárok-szerkezetet is felfedeztek, amely kilenc-tizenegy lépcsőfokból áll, lateritből, a khmerek által széles körben használt jellegzetes kőzetből. Ezenkívül egy tizenöt kőlépcsővel felszerelt nagy tó nyomait is felfedezték. Az ilyen kiterjedt infrastruktúra arra utal, hogy a vízrendszert gondosan tervezték, és szerves részét képezte a királyi rezidencia működésének.

A kutatók úgy vélik, hogy a felfedezett elemek VII. Dzsajavarmán király uralkodásának idejéből, a 12. század végéről származnak. Uralkodása alatt vált Angkor Thom egy olyan birodalom politikai és közigazgatási központjává, amely a mai Kambodzsa nagy részét és Délkelet-Ázsia szomszédos régióit ölelte fel. A kiterjedt csatorna-, víztározó- és vizesárok-hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszottak mind a lakosok vízellátásában, mind a mezőgazdasági termelés fenntartásában, amely a khmer állam hatalmának alapját képezte.

Angkor hidraulikus rendszerei régóta lenyűgözik a régészeket. Fénykorában a várost csatornák, mesterséges víztározók és gátak komplex hálózata kötötte össze. Ezen víztározók némelyike ​​a világ legnagyobb mesterségesen épített víztározói közé tartozott. Lehetővé tették hatalmas mennyiségű víz tárolását a monszun idején, és felhasználását a száraz évszakban. Ez egy igazi mérnöki zsenialitás évszázadokkal ezelőttről - írja a focus.pl.