Kutatók ősi illemhelyeket tártak fel a Notre-Dame alatt

Párizsban tudósok több száz tárgyat fedeztek fel a Notre-Dame lábánál. A felfedezéseket a világhírű székesegyház előterében zajló nagyszabású építkezés váltotta ki. Mivel a lelőhely Párizs legrégebbi települési területén található, azonnal megkezdődtek a régészeti kutatások.

A feltárt leletek között középkori kerámiatöredékek és római kori aranypénzek is találhatók. A kutatók szerint az ókori és középkori latrinák különösen gazdagnak bizonyultak leletekben. Ezek ókori illemhelyek, azaz gödrök vagy egyszerű ürülékek, ahol az ürülék közvetlenül egy gödörbe vagy tartályba hullott.

A kutatók négy méter mélyen ásatásokat végeznek a Notre-Dame alatt.

A Notre-Dame esetében a felfedezett ereklyék egy részét ládákban kellett elszállítani. Az ásatások eddig négy méter mélységig jutottak el. Az ilyen ásatások, különösen a ma is fontos metropoliszokban, bizonyítják, hogy ezek a helyek milyen központi szerepet játszottak az ókorban és a középkorban.

Párizs különösen élénk példa erre. Míg a város, amelyet akkoriban Lutetiának hívtak, a római korban meglehetősen korlátozott jelentőséggel bírt, stratégiai elhelyezkedése már korán vonzóvá tette. Ahogy Franciaország más városi központjainak jelentősége csökkent, Párizs a kora középkorban egyre nagyobb befolyásra tett szert, és jelentős metropolisszá és kereskedelmi központtá fejlődött.

Párizs lakói újrahasznosították a római építőanyagokat

Az építőanyagok újrafelhasználása is jelentős szerepet játszott. A római uralom vége felé, az 5. században az emberek a Szajna keleti partjáról köveket hoztak az Île de la Cité-re, amelyek korábban római épületek részét képezték. Ott, ahol ma a Notre-Dame áll, házak és erődítmények építéséhez használták fel őket újra.

A kutatóknak most sikerült pontosan azonosítaniuk az ilyen újrafelhasznált köveket a katedrális előtti téren. Ez a régészeti lelet így nemcsak egyes tárgyakat dokumentál, hanem Párizs várostörténetének mélyreható változásainak időszakát is - írja a futurzone.de.