Megkezdődött a katasztrofális nepáli árvizek által elpusztított kereskedelmi útvonalak újjáépítése , a Tadi folyón átívelő új híddal, amelyet a nepáli hadsereg a „remény hídjának” nevez.
Nepálnak nagy szüksége lesz a segítségre, miközben az ország próbál kilábalni a katasztrófa okozta gazdasági válságból. Kormányzati becslések szerint az újjáépítés legalább 5 milliárd dollárba kerülhet.
A szakértők szerint ez az összeg nem számol a kritikus infrastruktúra kiesésének közvetett hatásaival, pedig az ország az utazás és az áruszállítás szempontjából is erősen támaszkodik ezekre.
„Ez a hirtelen árvíz nem egyetlen ágazatot érintő katasztrófa” – mondta Nischal Dhungel, a Nepáli Politikakutató Intézet munkatársa. Szerinte a károk a gazdaság egészére, az erőművekre, a kereskedelmi útvonalakra, a turizmusra, az üzleti életre és a biztosításokra is kihatnak.
Az Egyesült Államok, Kína és India már humanitárius és pénzügyi segítséget ígért Nepálnak. Katmandu azonban további nemzetközi támogatást sürget, részben attól tartva, hogy a felmelegedés miatt egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges árvizek. A tudósok szerint a mostani katasztrófát egy hatalmas gleccser összeomlása és az azt követő földcsuszamlás okozhatta.
A szakértők még vizsgálják, milyen szerepet játszott a klímaváltozás az eseményben, de az emelkedő hőmérséklet már most destabilizálja Nepál gleccsereit és befagyott hegyoldalait.
Nepál vezetése szerint az ország rendkívül kis mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mégis súlyos következményeit viseli. Katmandu ezért 20 millió dolláros támogatást kért az ENSZ klímaváltozás okozta veszteségekkel foglalkozó alapjából.
„Nepál hozzájárulása rendkívül alacsony, mégis azok közé tartozunk, akik viselik a kibocsátások okozta problémák következményeit” – mondta Shisir Khanal külügyminiszter. „Ebben a tekintetben Nepálnak határozottan kell kiállnia, és ezt nemzetközi szinten is igazságos kérdéssé kell tennie.”
Nepál „megfizeti az árát”
Bár a károk főként Nepál középső részének néhány völgyében összpontosulnak, a gazdasági folyosók újjáépítésével kapcsolatos bizonytalanság évekre visszavetheti az ország növekedését. A Világbank szerint, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, Nepál GDP-jének mintegy 4 százalékát veszítheti el 2050-re.
„A nepáliak körében mostanra erősen elterjedt az a narratíva, hogy az ország egy olyan klímaválság árát fizeti, amelynek létrehozásában nagyon keveset tett” – mondta Soniya Rijal, a Sydney-i Egyetem kutatója.
Az újabb árvizek veszélye az újjáépítést is megnehezíti, mivel növeli a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, a finanszírozás és a biztosítás költségeit.
„Ez az újjáépítés paradox nyomást gyakorol a gyorsaság és a költséghatékonyság, valamint a rugalmasság kialakításához szükséges lassabb építkezés között” – mondta Rijal.
Sudip Bhaju, a Nepáli Gazdasági Fórum igazgatója szerint az árvizek miatt szigorúbbá váló infrastrukturális előírások várhatóan megdrágítják a jövőbeli beruházásokat. Egyes projekteket, például vízerőművek építését, akár teljesen el is vethetik, ami akadályozná Nepál törekvését gazdaságának diverzifikálására.
„Egy újabb időzített bombára várunk, ugye? Szóval a legnagyobb kérdés az, hogyan fogunk építkezni?” – mondta.
Kiszámíthatatlan veszteségek
A gazdasági következmények már Katmanduban is érezhetők. Bhaju szerint a mindennapi alapvető élelmiszerek, köztük a gyümölcsök és zöldségek ára 5–8 százalékkal emelkedett, míg a benzin ára egyes csatornákon akár 36 százalékkal is nőhetett.
„Ha a kormány nem biztosítja a szállodák és éttermek megfelelő gázellátását, az mindenképpen egyfajta feketepiacot fog létrehozni” – mondta. „Ennek hullámhatása lesz mindenre, a közlekedéstől a mindennapi árucikkekig.”
Az árvizek sok nepáli vállalkozás számára tovább súlyosbítják a korábbi katasztrófák és gazdasági sokkok következményeit.
A 2015-ös, mintegy 9000 ember halálát okozó földrengés után, amely 10 milliárd dolláros károkat okozott, egy fontos kínai határátkelő lezárása miatt a nepáli kereskedelem jelentős része Rasuwaghadi felé terelődött. A térség azonban a közelmúltbeli árvizek egyik legsúlyosabban érintett területe lett.
A múlt havi pusztítás ráadásul kevesebb mint két éven belül már másodszor sújtotta Rasuwaghadit a klímaváltozással összefüggő áradások miatt – írja a CNN.
