Az ukrán fővárosban augusztus vége óta mindennaposak a légiriadók. Az energiarendszert érő folyamatos orosz csapások következtében a fűtés és a vízellátás is veszélybe került, így a lakosság egy része a távozás mellett dönt, míg mások anyagi lehetőségek híján kénytelenek alkalmazkodni a zord körülményekhez.
„Szomorúság van bennem, de még erősebb a felismerés, hogy mit kell tennem – el kell mennem” – mondta a gyermekét egyedül nevelő Katerina Cvihun, hozzátéve, hogy tavasszal visszatérnek. „Nem tudok Kijev és Ukrajna nélkül élni. Itt gyökerezem, a gyermekem ukrán, és a férjem ezért küzd.”
Az ukránok arra készülnek, amit sokan a háború legkeményebb telének várnak. Tavaly a fűtési zavarok miatt több ezer ember fagyos lakásokban élt Kijevben. A tisztviselők és az elemzők szerint a súlyosan megrongálódott energiarendszer egyre nehezebben viseli a támadásokat, ami újabb próbára teszi az ország ellenálló képességét. Mivel a konfliktusnak még nincs vége, sokan már csak arra gondolnak, hogyan vészeljék át a következő hónapokat.
Kijev már így is óriási nyomás alatt van. Augusztus 22-e óta nem telt el nap a fővárosban légitámadás nélkül: ezeket nappal gyakran dróncsapások, éjszaka pedig rakétatámadások követték. Egyes lakosok télire az ország más részeire vagy külföldre költöztek. Bár lehetetlen pontosan kiszámítani, hogy hányan hagyták el a fővárost, a bérleti piac változásai adhatnak egy lehetséges támpontot.
„Szeptemberben azt láttuk, hogy Kijevben nőtt a kiadó lakások száma, míg számos nyugati városban csökkent” – mondta Ljudmila Kiriuhina, a LUN ukrán ingatlanplatform statisztikai osztályának vezetője. „Ez arra utalhatott, hogy a bérlők a fővárosból az ország nyugati részére költöztek.”
Oroszország, kihasználva a sugárhajtású drónok és ballisztikus rakéták terén meglévő fölényét, kiterjesztette célpontjait a városban: már benzinkutakat, adatközpontokat, raktárakat, nagyáruházakat és azokat a hidakat is támadják, amelyek kulcsfontosságúak a polgári közlekedés számára a Dnyeper folyó által kettészelt városban. Az áramkimaradások problémákat okoztak a metróközlekedésben, Kijev fő közlekedési ütőerén, miközben a vízellátási gondok is egyre gyakoribbak. Néhány lakos a helyi hatóságok téli felkészülését is hevesen bírálta.
A távozás azonban pénzbe kerül, így sokkal többen döntenek a maradás mellett, akik külső akkumulátorokat, víztartályokat és hordozható gázfőzőket halmoznak fel otthonaikban.
Gyermekeiket védve sokan inkább külföldre mennek
A 41 éves Katerina Cvihun számára a tavalyi tél rendkívül nehéz volt. El sem tudta viselni a gondolatot, hogy fiának újabb áramkimaradásokkal kelljen szembenéznie, nem is beszélve a fűtés esetleges elvesztéséről. Így közölte a 2022 óta katonaként szolgáló férjével, hogy a telet máshol szeretné tölteni.
Ukrajnában nem talált megfelelő lehetőséget, de egy utazni szerető anyukáknak szóló közösségi csoport révén rátalált egy albániai menedékre.
„Egy gyermek születése mindent megváltoztat” – magyarázta. „Korábban, bármennyire is féltem, Kijevben maradtam, és eszembe sem jutott, hogy elmenjek.”
Oroszország a napokban csapást mért egy metróállomás közeli területre, ahová ő és kisfia, Matvij gyakran jártak sétálni. „Kicsit ijesztő maradni. De ez még mindig az otthonunk, így tavasszal visszatérünk.”
Hordozható áramfejlesztőjét, külső akkumulátorait és tölthető lámpáit a fővárosban maradó rokonoknak adta. Az útra egy nagy, világoskék bőröndöt vett, amelybe csak a legszükségesebb, praktikus dolgokat és néhány apró játékot csomagolt be.
„Ez egy lehetőség a fellélegzésre, mert a fáradtság és a nyomás egyre csak halmozódott a háború évei, a férjemre való magányos várakozás és a folyamatos támadások miatt” – tette hozzá.
A fő cél Kijev moráljának megtörése
Az ukrán energiaügyi minisztérium a múlt héten közölte, hogy Oroszország folyamatosan támadja az áramtermelő létesítményeket és az elektromos alállomásokat. „Az energiaszektor elleni támadások nem állnak le” – áll a hivatalos közleményben.
„Kijevben jelenleg különösen nehéz a helyzet: az emberek és a vállalkozások több órás áram- és vízkimaradásokkal szembesülnek” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök, hozzátéve, hogy az ismétlődő légicsapások és a folyamatos légiriadók miatt a helyreállítási munkálatok a szokásosnál sokkal tovább tartanak.
„Ez a tél ugyanolyan kemény, vagy akár még keményebb is lehet, mint az előző” – mondta Andrij Tkacsov, a Kijevi Városi Katonai Igazgatás megbízott vezetője. „Az ellenség továbbra is támadni fogja a kritikus infrastruktúrát, és megpróbálja megzavarni a lakosság fűtés- és vízellátását.”
Kifejtette: Oroszország elsődleges célja a válság, valamint a humanitárius és társadalmi feszültségek szítása a fővárosban, amely Ukrajna legnépesebb városa és a főbb állami intézmények székhelye.
„Az ellenség tisztában van azzal, hogy a Kijev elleni támadások az egész ország moráljára kihatnak. A fő cél Kijev megtörése” – magyarázta Tkacsov. „De, ahogy mi mondjuk, Kijev három pilléren nyugszik: a légvédelemen, a közmű- és energiaszolgáltatóinkon, valamint a lakosok önszerveződésén.”
A LUN statisztikái szerint november 1-jéig Kijevben az aktív bérlemények száma 87 százalékkal nőtt augusztushoz képest. Szeptemberben a fővárosban emelkedett a kiadó lakások száma, de több nyugati városban – köztük Ungváron, Lvivben, Csernyivciben és Ivano-Frankivszkban – jelentősen csökkent. Az adatok arra utalnak, hogy a bérlők nyugat felé menekülnek a fővárosból, bár a folyamatok pontos felméréséhez további időre van szükség.
Vannak, akik számára a távozás nem opció
A 39 éves Katerina Timosenko két gyermekével együtt október 17-én vett részt azon a tüntetésen, amelyen Vitalij Klicsko kijevi polgármester lemondását követelték. A demonstrációt civil csoportok, aktivisták és veteránok szervezték, azzal vádolva a városvezetést, hogy nem készült fel megfelelően a télre, hiányoznak a menedékhelyek, valamint rendszerszintű a korrupció és a költségvetési forrásokkal való visszaélés. Klicsko a kritikát és a tüntetést a személye elleni hiteltelenítési kampány részének nevezte.
„A közvetlen felszólítása a távozásra szólt. (…) Nincs pénzem a távozásra” – reagált Timosenko a polgármester októberi kijelentéseire.
Korábban fontolóra vette, hogy Közép- vagy Nyugat-Ukrajnába költözik, de a megnövekedett kereslet úgy felhajtotta az árakat, hogy nem talált megfizethető lakást. A férje is a fronton harcol, így a téli felkészülés teljes terhe az ő vállára hárult.
„Arra számítok, hogy rosszabb lesz, mint amilyen volt, már csak a pszichológiai nyomás miatt is” – fogalmazott. „Remélem, legalább fűtés és csatorna lesz.” Mint mondta, ha ezek sem lesznek biztosítottak, még a zord körülményekre felkészült emberek is kénytelenek lesznek elgondolkodni a menekülésen – írta az APNews.
Timosenkónak vannak külső akkumulátorai, és a család már egy biztonságosabbnak ítélt, első emeleti lakásba költözött.
„Minden a partnereinken múlik” – összegezte a helyzetet. „Népünk ellenálló képessége ellenére készen állok arra, hogy ameddig csak lehet, kitartsak. De nincs pénzünk, nincsenek fegyvereink, nincsenek Patriot-ütegeink. Így folyamatosan kénytelenek vagyunk magyarázkodni és könyörögni a segítségért.”
