Éles szóváltás alakult ki Horvátország és Montenegró között utóbbi európai uniós integrációjának feltételeiről. A horvát kormányfő a szárazföldi határrendezés elfogadásához kötné a tárgyalások lezárását, míg Podgorica elutasítja a politikai nyomásgyakorlást.
Komoly diplomáciai vitát váltott ki Zágráb és Podgorica viszonyában Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdai parlamenti felszólalása – írja az MTI. A kormányfő kijelentette: Montenegró nem zárhatja le a tervezett határidőre az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, amennyiben nem fogadja el a közös szárazföldi határ kijelölésére vonatkozó horvát álláspontot. Plenkovic közlése szerint Zágráb már el is küldte a szerződéstervezetet, amely az egykori Jugoszlávia felbomlásakor felállított Badinter-bizottság elvein nyugszik – eszerint a volt tagköztársaságok közötti közigazgatási határok váltak az új államok nemzetközi határaivá. Ennek elutasítása a horvát vezető szerint komoly akadályt gördítene Montenegró integrációja elé.
A montenegrói vezetés válaszában hangsúlyozta, hogy nyitottak a kompromisszumra, ugyanakkor nem fogadják el a vitás ügy politikai nyomásgyakorlással történő rendezését. Milojko Spajic miniszterelnök hivatala rámutatott: nem vitatják a Badinter-bizottság alapelveit, ám a végleges határvonal meghúzásához előbb tisztázni kell, hol húzódott pontosan a két egykori jugoszláv köztársaság határa, mivel azt az érintett szakaszon sosem határozták meg teljes egészében. Podgorica leszögezte, hogy nincsenek területi követeléseik, tiszteletben tartják Horvátország területi integritását és a meglévő egyezményeket. Javaslatuk szerint először kétoldalú egyeztetéseken kellene megállapodásra jutni, sikertelenség esetén pedig közösen kellene illetékes nemzetközi fórumhoz fordulniuk.
A montenegrói kabinet emlékeztetett arra is, hogy Horvátország és Szlovénia között a mai napig megoldatlan határvita húzódik, amely mégsem gátolta meg a horvátok 2013-as uniós csatlakozását. Emellett felidézték a horvát parlament 2011-es nyilatkozatát is, amely kimondta, hogy a kétoldalú, így a határkérdésekkel kapcsolatos viták nem hátráltathatják a tagjelölt államok integrációját. A két szomszédos ország viszonyát jelenleg egy ideiglenes határmegállapodás szabályozza a végleges szerződés megkötéséig.
A kapcsolatokra a határkérdés mellett a délszláv háborúk öröksége is rányomja a bélyegét. Zágráb korábban nehezményezte, hogy a kotori uszoda Zoran Dzimi Gopcevic, a morinji fogolytábor egykori őrének nevét viselte, és a tábor helyén állított emléktábla jogi státusza is vitákat szült – ezeket az ügyeket a montenegrói kormány októberben az intézmény átnevezésével és a tábla utólagos jóváhagyásával rendezte. Podgorica tervei szerint 2026 végéig lezárná a csatlakozási tárgyalásokat, 2027-ben aláírná a szerződést, 2028-ban pedig az Európai Unió teljes jogú tagjává válna.
