Az ukrajnai háború lezárására ismét körvonalazódik egy diplomáciai elképzelés, amelyen Kijev az Egyesült Államokkal és európai partnereivel dolgozik.
Volodimir Zelenszkij szerint már elkészült egy egyoldalas javaslatcsomag, amelynek legfontosabb eleme a tűzszünet. Szóba került az orosz és ukrán csapatok kölcsönös visszavonása a frontvonaltól, egy ütközőzóna kialakítása, valamint egy különleges gazdasági övezet létrehozása a Donbaszban. Az amerikai elképzelés szerint ezt a területet egy harmadik fél igazgathatná. A Kreml azonban már jelezte, hogy ezt nehezen tartja megvalósíthatónak, mivel Moszkva saját területének tekinti a Donbasz általa annektáltnak nyilvánított részeit.
Zelenszkij tehát már hajlandó olyan megoldásokról tárgyalni, amelyekben a jelenlegi frontvonal környékének státuszát nem feltétlenül katonai úton rendeznék. Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy Ukrajna hivatalosan átadná Oroszországnak az elfoglalt területeket. Az ukrán elnök augusztus 24-én ismét kijelentette, hogy országa békét akar, de nem hajlandó kapitulálni. A területi kérdés továbbra is a tárgyalások egyik legnagyobb akadálya, hiszen Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le annak a négy régiónak az egészéről, amelyeket Oroszország saját területének nyilvánított, annak ellenére, hogy katonailag egyik esetében sem ellenőrzi a teljes területet.
Érdekes módon a két oldal egészen eltérő időtávlatokról beszél. Zelenszkij szerint 2026 vége és 2027 nyarának vége között nyílhat egy komoly diplomáciai lehetőség a háború lezárására, részben azért, mert később az Egyesült Államok figyelme egyre inkább a 2028-as elnökválasztási kampányra terelődhet. Ez arra utal, hogy Kijev szerint akár már a következő egy évben el lehetne jutni egy politikai megállapodásig.
Moszkvából ugyanakkor ennél sokkal hosszabb időtávot emlegetnek. Viktor Szoboljev, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának tagja augusztus 24-én azt mondta, hogy Oroszországnak 2030-ig teljesen be kell fejeznie az ukrajnai háborút, méghozzá az orosz fegyveres erők „abszolút győzelmével”. Szoboljev ezt azzal indokolta, hogy szerinte addigra az európai NATO-országok sokkal felkészültebbek lehetnek egy esetleges Oroszországgal vívott konfliktusra. A 2030-as dátum egybeesik az Európai Unió Readiness 2030, korábban ReArm Europe néven ismert védelmi felkészülési programjának céldátumával. Fontos azonban, hogy ez nem Putyin vagy a Kreml által hivatalosan kihirdetett háborús menetrend, hanem Szoboljev álláspontja.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy 2030-ig biztosan folytatódik a háború. Sőt, Moszkva közben azt is jelzi, hogy hajlandó meghallgatni új békejavaslatokat, amennyiben azok figyelembe veszik az általa emlegetett „területi realitásokat”. Ez lényegében azt jelenti, hogy Oroszország nem akar olyan megállapodást, amely figyelmen kívül hagyná az eddig megszerzett területeket.
A fronton közben továbbra sincs gyors döntés. Oroszország Ukrajna területének körülbelül ötödét tartja ellenőrzése alatt, és továbbra is a Donbasz teljes elfoglalására törekszik. Katonailag ezért Moszkva van területi előnyben, de ez még nem jelent közeli orosz győzelmet. Zelenszkij szerint 2026-ban az elvesztett és visszafoglalt ukrán területek nagysága akár ki is egyenlítheti egymást, miközben Oroszország jelentős veszteségek árán próbál tovább nyomulni. Moszkva ugyanakkor újabb százezrek mozgósítására készülhet, ami arra utal, hogy katonailag továbbra is hosszú háború lehetőségével számol.
A béke ezért jelenleg közelebbinek tűnik diplomáciailag, mint néhány hónappal ezelőtt, de még messze nem közeli vagy biztos. A legnagyobb kérdés továbbra is a területek sorsa. Zelenszkij egy olyan kompromisszum lehetőségét keresi, amely megállíthatná a harcokat anélkül, hogy Ukrajna hivatalosan feladná megszállt területeit, miközben Moszkva továbbra is saját feltételei szerinti győzelmet akar. Ha ebben sikerül közelíteni az álláspontokat, nem feltétlenül kell 2030-ig várni: Zelenszkij szerint már 2027 nyaráig lehet egy valódi esély a háború lezárására.
