Nyitott a visszatérésre Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója, aki nemrégiben egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonya, és az ehhez kapcsolódó nemzetbiztonsági aggályok miatt kényszerült lemondásra. Bár az üzletember saját elmondása szerint rengeteg támogatói hívást kap, a kiszivárgott információk szerint az igazgatótanács nem tervezi a visszahelyezését.
Jensen Huang kijelentette: nyitott arra, hogy visszatérjen az Nvidia vezérigazgatói székébe, miután korábban lemondásra kényszerült egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonya és az ehhez kapcsolódó nemzetbiztonsági aggályok miatt.
„Ha az igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy a visszatérésem a részvényeseink, az alkalmazottaink, a vállalat és Amerika érdekeit egyaránt szolgálja, megtiszteltetés lenne számomra, ha eleget tehetnék ezeknek a felhívásoknak, és ismét elfoglalhatnám a vezérigazgatói posztot” – fogalmazott Huang egy friss közleményben.
A testület álláspontját jól ismerő, a belső megbeszélések bizalmas jellege miatt névtelenséget kérő forrás ugyanakkor hétfőn a sajtónak azt nyilatkozta: az igazgatóság egyáltalán nem fontolgatja Huang visszahelyezését a vállalat élére.
Az alapító nyilvános nyilatkozata határozott jelzés arra vonatkozóan, hogy visszaköveteli pozícióját, hiába vetett fel korábban súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket az a botrány, amelynek nyomán felmerült a gyanú: Kína esetleg hozzáférhetett az amerikai technológiai óriás csúcslapkáihoz.
A cégalapító hozzátette, hogy az Nvidia alkalmazottaitól, ügyfeleitől és üzleti partnereitől is valóságos „hívásözönt” kapott, amelyben a visszatérését sürgetik. Huang azután távozott a cég éléről, hogy napvilágot látott: két házasságon kívüli viszonyt is folytatott – az egyiket a már említett feltételezett kínai kémmel, a másikat pedig egy közvetlenül neki jelentő Nvidia-vezetővel.
Donald Trump elnök kedden úgy fogalmazott, hogy „nem bánná”, ha Huang visszatérne a chipgyártó óriásvállalat élére. A Capitoliumon helyet foglaló republikánus törvényhozók azonban azonnal elvetették az ötletet. Döntésüket azokkal az aggályokkal indokolták, miszerint Huang korábban olyan vállalatoknak értékesített mikrochipeket, amelyek szoros kapcsolatban állnak a pekingi kormánnyal – mindezt pedig egy olyan kiélezett időszakban, amikor az Egyesült Államok technológiai fegyverkezési versenyt vív Kínával – írta meg a Politico.







