HIRDETÉS

Lefülelik a drónokat, százéves ötlet kelt újra életre

A vezetékes irányítást nem némítja el a rádiózavarás, a légcsavarok zúgása azonban lebuktat

Tech
  • 2026.11.17. - 17:59
Cikk borítókép
A hang terjedéséhez idő kell. Húsz Celsius-fokos levegőben másodpercenként körülbelül 343 métert tesz meg, egy kilométerre csaknem három másodperc alatt jut el. A mikrofon tehát egy korábban kibocsátott hangot érzékel, miközben a repülő eszköz továbbhalad. Ez a fizikai késés is magyarázza, miért hasznos többféle érzékelő adatait összevetni.Vikram Nair / Unsplash

Az angliai Kent partvidékén ma is áll egy különös, hatvanegy méteres betonfal. Az 1930-ban emelt építménynek az volt a dolga, hogy összegyűjtse a tenger felől közeledő repülőgépek hangját. Közel száz évvel később ukrán mérnökök ugyanarra az árulkodó jelre figyelnek, amit a szem még nem talál meg az égen, azt a motorja vagy a légcsavarja elárulhatja.

A régi brit „hallgatófülek” mögött egyszerű gondolat állt. A megfelelően kialakított felület egy helyre terelte a hangot, a kezelő pedig sztetoszkópszerű eszközzel hallgatózott. A berendezés irányából következtetni lehetett arra, merről érkezik a repülő. A radar elterjedése később háttérbe szorította ezeket az eszközöket, amelyek közül néhány ma műemlékként őrzi a légvédelem egyik korai korszakát.

Ukrajnában most mikrofonok, számítógépek és gépi tanulás adnak új értelmet a régi ötletnek.

A Defense Express november 15-i beszámolója a Zvook fejlesztéseit és a lengyel érdeklődést mutatta be. A 2022-ben indult, lvivi szakemberekhez kötődő vállalkozás a hang alapján segíti a felderítést, érzékelőit a cég szerint már ukrán alakulatok is használják.

HIRDETÉS

A feladat jóval több annál, hogy valaki egy mikrofont kapcsol egy hangszóróhoz. A környezet tele van zajjal, autók járnak, gépek dolgoznak, fúj a szél. A szoftvernek ebből kell kiválasztania azokat a mintázatokat, amelyek drónra vagy más repülő eszközre utalhatnak. A Zvook saját ismertetője szerint hanggyűjtő tányérokkal és gépi tanulásra képes kis számítógépekkel működő érzékelőket is használnak

Az igazán érdekes fejlemény az, hogy a hallgatózás egyre szorosabban kapcsolódik a látáshoz. A fejlesztő szerint az NW5 nevű rendszer meghatározza, merről érkezik a gyanús hang, és ebbe az irányba fordítja a kamerát. Ezután a gépi látás segíthet megtalálni és követni a célpontot. A kamera így már kap egy támpontot ahhoz, hol keressen a hatalmas égbolton.

„Először meghalljuk. Aztán megtaláljuk. Majd követjük” – foglalja össze a vállalat a folyamatot.

HIRDETÉS

Ebben a sorrendben rejlik a megoldás egyik ígérete. A hang akkor is figyelmeztethet, amikor még nincs használható kép a közeledő gépről. A cég ugyanakkor maga is hangsúlyozza, hogy az akusztikus érzékelés más felderítőeszközökkel együtt adhat teljesebb képet.

Különösen érdekes ez az optikai szálon irányított drónoknál. Ezek a gépek a vezérlőjeleket egy maguk után letekeredő, vékony vezetéken kapják, ezért irányításukat a hagyományos rádiózavarás nem ugyanúgy akadályozza, mint a rádiókapcsolattal működő társaikét. A vezeték azonban nem némítja el a forgó légcsavarokat. A Zvook szerint kompakt érzékelőikkel ilyen drónok közeledésére is figyelmeztethetnek.

A fejlesztő által megadott adatok szerint az NW0 nevű kisebb érzékelő az optikai szálon vezérelt FPV-drónokat 150–450 méterről észlelheti. Egy másik, októberi próbán pedig a kamerával összekapcsolt akusztikus követést a Leonardo Falcon Shield vezetési rendszerébe illesztették és egy Shahed-típusú gépet 2,2 kilométerről követtek.

HIRDETÉS

Ezek eltérő eszközökre és célpontokra vonatkozó gyártói közlések, nem minden helyzetre érvényes hatótávolságok.

A korlátok legalább annyira fontosak, mint a bemutatók eredményei. Az amerikai hadsereg tapasztalatfeldolgozó központjának idei, Listening to the Sky című kiadványa szerint a városi és ipari zaj, a szél, valamint a hőmérsékleti viszonyok is nehezíthetik az akusztikus felderítést. A halkabb gépet nehezebb meghallani, és ugyanaz az érzékelő másként teljesíthet egy csendes mezőn, mint egy forgalmas út mellett.

Ráadásul a hang terjedéséhez idő kell. Húsz Celsius-fokos levegőben másodpercenként körülbelül 343 métert tesz meg, egy kilométerre csaknem három másodperc alatt jut el. A mikrofon tehát egy korábban kibocsátott hangot érzékel, miközben a repülő eszköz továbbhalad. Ez a fizikai késés is magyarázza, miért hasznos többféle érzékelő adatait összevetni.

HIRDETÉS

A hallgatózó hálózatok előnye közben éppen az egyszerűbb alapokban rejlik. Sok kisebb érzékelő egészítheti ki a légvédelem információit, a figyeléshez pedig nem kell radarhoz hasonló keresőjelet kibocsátaniuk. A hálózat akkor segít igazán, ha a jelzése időben eljut azokhoz, akik ellenőrizhetik a fenyegetést és cselekedhetnek. Az észlelés így válhat a védekezés első lépésévé.

A lengyel érdeklődés ezért a műszereken túl a használatuk során felgyűlt tapasztalatnak is szólhat. Varsó és Kijev drón- és drónelhárító technológiák átadásáról tárgyal. A novemberi hírekben két lengyel MiG–29-es átadása is szerepel. A nyilvános közlésekből azonban nem derül ki, hogy az egyeztetések végleges csomagjába konkrétan a Zvook rendszere bekerül-e.

A régi betonfüleknél még egy ember próbálta kihallani a távoli motorzúgást. Mai utódaiknál számítógép válogatja a zajokat, és kamera keresheti meg azt, ami megszólalt. Az alapvető cél közel száz év alatt alig változott: időben észrevenni a veszélyt. A különbséget most az jelentheti, milyen gyorsan lesz használható információ egy távoli búgásból.

HIRDETÉS

Források: Defense Express (2026. november 15.).A Zvook hivatalos műszaki ismertetője és fejlesztői közlései. U.S. Army Center for Army Lessons Learned: Listening to the Sky (2026). Historic England műemléki nyilvántartása. Defence24. Ars Technica; OpenStax: University Physics.

HIRDETÉS

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS