A frontra készül az orosz dróngyilkos

Most egy újabb fordulóhoz érkezhetett ez a verseny. Az orosz haditechnikai fórumok az utóbbi időben élénken foglalkoznak egy Plasztun–TTM nevű új terepjáróval, amelyet kifejezetten mobil tűzcsoportok számára alakítottak ki. Ezeknek az egységeknek az a feladatuk, hogy a radaroktól vagy más felderítőeszközöktől kapott adatok alapján gyorsan a várható drónútvonalak közelébe vonuljanak, majd megfelelő tüzelőállásból próbálják lelőni az érkező célokat.

A Plasztun története nem most kezdődött. A Topwar már korábban is írt a Plasztun–TT taktikai szállítóterepjáróról, amelyet az Armija–2024 haditechnikai fórumon mutattak be. Az eredeti változatot könnyű, mozgékony, nagy terepjáró képességű katonai szállítóeszköznek szánták, amely embereket, lőszert, felszerelést, illetve sebesülteket mozgathat a front közelében. A jármű csuklós vázas, összkerékhajtású konstrukció, vagyis két fő részből áll, amelyeket speciális csukló köt össze. A fordulást a váz vízszintes megtörése segíti, ami szűkebb helyeken és nehéz terepen is jobb manőverezést tesz lehetővé.

A gép egyik fő előnye, hogy nagyrészt sorozatgyártású orosz járműalkatrészekre épül. A korábbi ismertetők szerint a hajtáslánc egyes elemei a Nivából, a hidak a Gazelléből, a kardántengelyek pedig az UAZ-tól származnak. Ez a háborús körülmények között nem mellékes szempont: a karbantartás, az alkatrész-utánpótlás és a javíthatóság sokszor legalább annyira fontos, mint az, hogy egy eszköz papíron milyen teljesítményre képes.

A friss fejlesztés lényege, hogy a Plasztun–TTM-et az eredeti váz újragondolásával drónok elleni mobil fegyverplatformként alakították ki. A hátsó szekcióra géppuskatorony szerelhető, például 12,7 milliméteres Utyosz nehézgéppuskával, illetve 7,62 milliméteres PKM vagy PKT géppuskával. A fejlesztők szerint a jármű erős acélváza jobban bírja a fegyverek rögzítését, mint a jelenleg leggyakrabban használt polgári pickupok, amelyeket a csapatok sokszor helyben, rögtönzött módon erősítenek meg.

Ez azért fontos, mert a mobil légvédelmi csoportoknál jelenleg gyakran UAZ Patriothoz vagy más hasonló pickupokhoz nyúlnak. Ezek gyorsan beszerezhető és átalakítható járművek, de nem erre a feladatra tervezték őket. A polgári futómű kényelmesebb, viszont sérülékenyebb, lövés közben jobban kileng, a vékonyabb karosszériához pedig nehezebb biztonságosan rögzíteni a géppuskatornyot. A Plasztun–TTM merevebb szerkezete és egyszerűbb, robusztusabb futóműve ezzel szemben pontosabb tüzelést tehet lehetővé, akár mozgás közben is. Márpedig manapság ez a legfontosabb szempont.

A járművet elektronikai hadviselési eszközök fogadására is alkalmassá tették, 24 és 220 voltos energiaellátással. Ez arra utal, hogy nem pusztán géppuskás „drónvadászként”, hanem egy szélesebb mobil légvédelmi csomag részeként számolnak vele.

A koncepció világos: az ukrán nagy hatótávolságú drónok gyakran lakatlan, nehezen járható területek fölött próbálnak átrepülni, ahol kevesebb a megfigyelés és ritkábbak a hagyományos légvédelmi eszközök. Egy nagy terepjáró képességű, gyorsan átcsoportosítható fegyveres jármű elvileg képes lehet ezeknek az útvonalaknak a rugalmasabb biztosítására.

Az már többször bebizonyosodott, hogy az orosz–ukrán háborúban nincsenek mindent egy csapásra megváltoztató csodafegyverek. A Plasztun–TTM sem ilyen. Ha azonban beválik, lendületet adhat az orosz csapatoknak egy olyan időszakban, amikor az ukrán hadsereg egyszerre küzd anyagi és humánerőforrás-hiánnyal, a vonalak tartásánál pedig kiemelten támaszkodik a drónokra.