A kereskedők üdvözölnék a változást, a családok számára viszont az a legfontosabb kérdés, hogy mennyivel kellene többet fizetniük a boltokban. Vajon a gazdaság fellendülése következik, vagy egy újabb drágulási hullám terheit kell viselniük a magyar háztartásoknak?
Miért volt szükség az árrésstop bevezetésére?
Az Orbán-kormány 2025. március 17-én vezette be az árrésstopot, miután az élelmiszerárak emelkedése ismét komoly terhet jelentett a lakosságnak. A 2022–2023-as inflációs válság következményei még érezhetőek voltak, 2025 februárjában pedig az éves infláció ismét 5,6 százalékra emelkedett.
A kormány úgy ítélte meg, hogy az élelmiszerárak emelkedéséhez a kereskedelmi láncok magas árrése is hozzájárul. A Gazdasági Versenyhivatal korábbi vizsgálatai szintén feltártak olyan eseteket, amikor egyes termékek árrése a költségek növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett.
A kabinet ezért harminc alapvető élelmiszer-kategóriában legfeljebb tízszázalékos árrést engedélyezett a szabályozás hatálya alá tartozó kereskedőknél. Az intézkedés többek között a tejet, a tejfölt, a vajat, a lisztet, a cukrot, az étolajat és számos húsféleséget érintett. A szabályozást később további termékekre is kiterjesztették.
Az árrés-stop nem azonos a korábbi árstoppal. Nem a fogyasztói árakat rögzíti, hanem a kereskedők által alkalmazható árrést korlátozza. Vagyis azt szabályozza, mekkora lehet a különbség a beszerzési és az értékesítési ár között.
Az Orbán-kormány célja az volt, hogy mérsékelje az élelmiszer-drágulást, megakadályozza az indokolatlanul magas kereskedelmi árrések alkalmazását és növelje a magyar családok vásárlóerejét.
Mit jelentett az intézkedés a családoknak és a gazdaságnak?
Az árrésstop bevezetését követően számos alapvető élelmiszer ára jelentősen mérséklődött. Voltak olyan termékek, amelyeknél csak kisebb árcsökkenést tapasztaltak, mások esetében viszont a korábbi árakhoz képest jóval nagyobb volt a különbség.
A kormány 2025 májusában közzétett adatai szerint 905 termék ára csökkent, átlagosan 19,3 százalékkal. A Központi Statisztikai Hivatal későbbi adatai is azt mutatták, hogy a szabályozás hatálya alá vont termékek jelentős része olcsóbbá vált.
Ez különösen a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelmű, illetve több gyermeket nevelő családok számára jelentett könnyebbséget, hiszen ők jövedelmük nagyobb hányadát fordítják élelmiszerekre.
Az árrésstop azonban nemcsak a fogyasztói árakra, hanem a gazdaság egészére is hatást gyakorolt.
A kereskedelmi láncoknak az érintett termékek esetében kisebb árréssel kellett működniük. A csökkenő bevételi lehetőségeket más termékek árazásával, költségcsökkentéssel vagy a beszállítókkal folytatott ártárgyalások során igyekezhettek ellensúlyozni.
A magyar termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számára ez fokozott árnyomást jelenthetett. A kereskedők az olcsóbb importtermékek felé fordulhattak, miközben a kisebb üzletek nehezebben tudtak versenyezni a nagy üzletláncokkal.
A kereskedelmi érdekképviseletek ezért már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az eredetileg átmenetinek szánt szabályozás hosszú távú fenntartása torzíthatja a piacot, visszafoghatja a beruházásokat, és veszélyeztetheti a kisebb vállalkozások működését.
Ugyanakkor a kisboltok bezárása és a mezőgazdaság nehézségei nem vezethetők vissza kizárólag az árrésstopra. Az emelkedő működési költségek, a munkaerőhiány, az időjárási károk és a megváltozott fogyasztói szokások szintén szerepet játszanak a problémák kialakulásában.
Magyar Péter Kisvárdán már a kivezetés mellett érvelt
Magyar Péter október 2-án, országjárásának kisvárdai állomásán beszélt arról, hogy meg kell fontolni az árrésstop megszüntetését.
A miniszterelnök szerint a szabályozás súlyos problémákat okoz a magyar mezőgazdaságnak és a kisebb kereskedelmi vállalkozásoknak. Azt állította, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több tucat kisbolt ment tönkre az intézkedés következtében.
Magyar Péter szerint a nagy üzletláncok a veszteségeik mérséklése érdekében olcsóbb importtermékek beszerzésére törekednek, miközben a magyar termelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
A kormányfő az infláció mérséklődésével is indokolta elképzelését. Mint elmondta, a jelenlegi 1,7 százalékos inflációs környezetben már nem feltétlenül indokolt fenntartani a korábban bevezetett korlátozást.
Hozzátette, hogy a döntés előtt egyeztetni kíván a kamarákkal és az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal.
Magyar Péter tehát nem jelentette be az árrésstop megszüntetését, és annak lehetséges időpontját sem határozta meg. A kisvárdai fórumon azonban egyértelművé tette, hogy kormánya napirendre kívánja venni a kérdést.
A kijelentés egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy a miniszterelnök közvetlenül a választók előtt érveljen a változtatás mellett, és felmérje, milyen fogadtatásra számíthat egy ilyen döntés.
Arról azonban nem áll rendelkezésre hiteles, egyértelmű információ, hogy a kisvárdai közönség miként reagált kifejezetten az árrésstop kivezetésére. Így nem lehet megalapozottan kijelenteni, hogy a jelenlévők támogatták vagy elutasították az elképzelést.
A politikai vita mindenesetre már elkezdődött. Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője közösségi oldalán kérdőjelezte meg az intézkedés megszüntetésének szükségességét, arra hivatkozva, hogy az árrésstop működik, és védi a magyar családokat.
Mi történhet a bolti árakkal, ha megszűnik a korlátozás?
Az árrésstop kivezetése nem jelentené automatikusan valamennyi élelmiszer drágulását, de lehetőséget teremtene arra, hogy a kereskedők az érintett termékek esetében magasabb árrést alkalmazzanak.
Ennek következtében bizonyos alapvető élelmiszerek ára emelkedhetne.
A drágulás mértéke attól függene, hogy a kereskedelmi láncok milyen árazási politikát követnek, miként alakulnak a beszerzési költségek, és mennyire erős a verseny az üzletek között.
A családok számára azonban már egy kisebb áremelkedés is érzékelhető lehet.
Ha egy négytagú család havonta 150 ezer forintot költ élelmiszerre, és a teljes bevásárlókosarának ára öt százalékkal emelkedik, az havi 7500, éves szinten 90 ezer forint többletkiadást jelentene.
Tízszázalékos drágulás esetén ez az összeg évente már 180 ezer forintra emelkedne.
Ezek szemléltető számítások, nem pedig a kivezetés várható hatásáról készült előrejelzések. Mivel az árrésstop nem minden élelmiszerre vonatkozik, a teljes bevásárlókosárra gyakorolt tényleges hatás ennél kisebb is lehet.
A kivezetés ugyanakkor kedvező változásokat is eredményezhetne. A kereskedelmi érdekképviseletek szerint ismét bővülhetne az akciós termékek köre, javulhatna a választék, és mérséklődhetne a beszállítókra nehezedő nyomás.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy ezekből az előnyökből mennyit érzékelnének a vásárlók, és milyen mértékben ellensúlyoznák az esetleges áremelkedéseket.
Ki garantálja, hogy nem indul el újabb drágulás?
Magyar Péter az alacsony inflációval indokolja az árrésstop kivezetésének lehetőségét, de az infláció csökkenése önmagában nem jelenti azt, hogy a hatósági korlátozások feloldása nem okozhat áremelkedést.
Az infláció ugyanis az árak változásának ütemét mutatja, nem pedig azt, hogy az élelmiszerek minden család számára megfizethetővé váltak.
Egyes termékek ára akkor is emelkedhet, ha az általános inflációs környezet kedvező marad.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elemzései is rámutattak arra, hogy az árkorlátozó intézkedések átmenetileg mérsékelhetik az inflációt, kivezetésük viszont ellenkező irányú hatást válthat ki. Éppen ezért nem elegendő arra hivatkozni, hogy az infláció jelenleg alacsonyabb, mint az Orbán-kormány idején.
A Tisza-kormánynak arra is választ kell adnia, hogyan kívánja megakadályozni, hogy a kereskedelmi láncok a korlátozás megszűnése után jelentősen megemeljék az alapvető élelmiszerek árát.
A fokozatos kivezetés, az árak folyamatos ellenőrzése, a piaci verseny erősítése és a magyar termelők célzott támogatása mind olyan megoldás lehet, amely mérsékelhetné az átállás kedvezőtlen következményeit. A döntés előtt azonban célszerű lenne olyan részletes hatástanulmányt készíteni, amely nemcsak a kereskedelmi vállalkozások és a mezőgazdasági termelők, hanem a magyar háztartások várható terheit is bemutatja.
A gazdasági átalakítás árát nem fizethetik meg ismét a magyar családok
Az árrésstop bevezetése és tervezett kivezetése egyaránt fontos gazdaságpolitikai kérdéseket vet fel.
Az Orbán-kormány 2025-ben az elszabaduló élelmiszerárak megfékezése érdekében avatkozott be és az intézkedés az érintett termékek jelentős részénél valóban árcsökkenést eredményezett. A szabályozás hosszú távú fenntartásának ugyanakkor lehetnek olyan kedvezőtlen gazdasági következményei, amelyek indokolttá teszik a felülvizsgálatát.
A magyar gazdálkodók és kisboltok helyzetének javítása fontos cél, de a megoldás nem járhat szükségszerűen azzal, hogy a családoknak ismét mélyebben kelljen a pénztárcájukba nyúlniuk.
A magyar háztartások az elmúlt évek inflációs válságának következményeit még mindig érzik. A nyugdíjasok és a gyermekeket nevelő családok számára továbbra is alapvető kérdés, hogy mennyibe kerül a tej, a kenyér, a hús vagy a heti nagybevásárlás.
Magyar Péter most egy olyan intézkedés megszüntetését fontolgatja, amelynek bevezetésekor az Orbán-kormány elsődleges célja éppen a lakosság vásárlóerejének védelme volt.
A kereskedelem és a mezőgazdaság problémáit természetesen kezelni kell. A kormány felelőssége azonban az is, hogy a gazdasági változtatások következményeit ne kizárólag a vásárlók viseljék.
Az árrésstop kivezetésének valódi mércéje ezért nem az lesz, hogy a kereskedelmi láncok mennyivel növelhetik az árrésüket, hanem az, hogy a magyar családok meg tudják-e őrizni a vásárlóerejüket. Magyar Péternek most azt kell bizonyítania, hogy képes úgy megvédeni a magyar termelőket és a kisboltokat, hogy közben nem a családok fizetik meg a gazdaságpolitikai fordulat árát.
