Oroszország az elmúlt napokban új célpontokra összpontosította Kijev elleni légitámadásait. A Dnyeper folyón átívelő hidakat kezdte rendszeresen támadni.
A csapások már komoly fennakadásokat okoztak az ukrán főváros közlekedésében, ahol a folyó gyakorlatilag két részre osztja a várost. A támadások miatt több átkelőn teljesen vagy részlegesen le kellett állítani a forgalmat, hosszú torlódások alakultak ki, és egyre nagyobb kérdés, mi történne, ha valamelyik fontos híd hosszabb időre használhatatlanná válna.
Október 3-án az Északi hidat érte orosz támadás. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a csapás megrongálta az úttestet és a trolibuszok felsővezetékeit, ezért a keleti, vagyis bal partról a nyugati, jobb part felé tartó forgalmat le kellett állítani. A támadást megelőző két napban a Déli hidat többször is orosz drónok találták el, és ezek miatt más átkelőkön is korlátozni kellett a közlekedést.
A hidak Kijev működése szempontjából különösen fontosak. A háború előtt a mintegy hárommilliós főváros lakosságának több mint egyharmada a Dnyeper keleti oldalán élt, miközben a legtöbb kormányzati intézmény és vállalat a nyugati oldalon található. Becslések szerint békeidőben naponta százezrek kelnek át a folyón munkába, iskolába vagy más ügyek intézésére. Ha több nagy átkelő egyszerre hosszabb időre kiesne, az nem egyszerűen közlekedési dugókat okozna, hanem a város logisztikai működését is jelentősen megnehezítené.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy támadta az Északi hidat, és azt állította, hogy az átkelőt az ukrán hadsereg csapatmozgásokra és katonai szállítmányok továbbítására használja. Moszkva ezért katonai-logisztikai célpontként kezeli. Az ukrán fél ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hidak elleni támadások közvetlenül a főváros mindennapi életét is bénítják. Oroszország korábban azt állította, hogy nem civileket vesz célba.
A mostani támadássorozat azért is figyelemre méltó, mert a háború korábbi szakaszában Kijev hídjai nem álltak ilyen folyamatos támadások középpontjában. Oroszország az utóbbi időben egyre több infrastrukturális létesítményt támad a fővárosban: az átkelők mellett energetikai létesítmények, adatközpontok és más infrastruktúrák is célponttá váltak. Az ukrán vezetés attól tart, hogy mindez egy nagyobb téli légihadjárat része lehet, amelynek során Moszkva az áram-, fűtés- és közlekedési rendszerre próbál nyomást gyakorolni.
A kijeviek már most érzik a következményeket. A lezárások miatt jelentős torlódások alakultak ki, az autósoknak és a tömegközlekedést használóknak alternatív útvonalakat kell keresniük. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a gyors, sugárhajtású orosz drónokat az ukrán légvédelemnek nehéz elfognia, így a hidakhoz hasonló nagy és rögzített célpontok folyamatos veszélynek vannak kitéve.
A legsúlyosabb forgatókönyv az lenne, ha a támadások következtében egyszerre több Dnyeper-hidat hosszabb időre le kellene zárni. Ez nemcsak a civil közlekedést nehezítené meg, hanem a mentők, tűzoltók, áruszállítók és más létfontosságú szolgáltatások mozgását is. Katonai szempontból pedig a Dnyeperen átvezető útvonalak fontosak az utánpótlás és az ország keleti területei felé történő szállítás szempontjából. A mostani támadások ezért jóval többről szólnak, mint néhány közlekedési csomópont megrongálásáról: ha Moszkva tartósan folytatja ezt a taktikát, azzal Kijev mindennapi működésére és Ukrajna logisztikai rendszerére egyaránt jelentős nyomást gyakorolhat - írja a The New York Times.
