A hazugságvizsgáló, más néven poligráf, fejlesztése a 20. század elején kezdődött. Mára még mindig eléggé megosztott a hazugságvizsgálókkal végzett vizsgálat eredménye.
Az első modern poligráfot John Augustus Larson készítette 1921-ben, amely a vérnyomást, a pulzust és a légzést mérte. Később Leonarde Keeler továbbfejlesztette a készüléket, és szélesebb körben elterjesztette a használatát. A poligráfot elsősorban rendőrségi nyomozásokban és biztonsági ellenőrzéseknél alkalmazták. Működése azon az elképzelésen alapul, hogy a hazugság fiziológiai változásokat idéz elő a szervezetben. Ugyanakkor a tudományos kutatások szerint a poligráf nem képes biztosan megállapítani, hogy valaki hazudik-e, ezért eredményei vitatottak. Emiatt sok országban önmagában nem fogadják el bizonyítékként a bíróságokon.
A hazugságvizsgáló (poligráf) egyszerre több élettani reakciót mér, például a pulzust, a vérnyomást, a légzést és a bőr elektromos vezetőképességét. A vizsgálat során az alanynak először semleges, majd a vizsgált üggyel kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. A készülék folyamatosan rögzíti a szervezet reakcióit a válaszok közben. Az elmélet szerint a hazugság stresszt vagy izgalmat okozhat, ami változásokat idéz elő ezekben az élettani mutatókban. A poligráf azonban nem magát a hazugságot méri, hanem csak ezeket a testi reakciókat. Ezért az eredményeket mindig szakember értékeli, és önmagukban nem tekinthetők biztos bizonyítéknak.
Bizonyos esetekben megpróbálható kijátszani a poligráfot, de ez nem könnyű, és nincs rá biztos módszer. Az eredményeket befolyásolhatja például az idegesség, a stressz vagy egyes egészségi állapotok is. Emiatt a poligráf nem tekinthető teljesen megbízható hazugságvizsgálónak. Ez az egyik oka annak, hogy sok országban önmagában nem fogadják el bizonyítékként a bíróságokon.
Magyarországon a poligráfos vizsgálat eredménye önmagában nem minősül teljes bizonyító erejű bizonyítéknak. A vizsgálat csak az érintett személy önkéntes beleegyezésével végezhető el, és az eredményét a hatóságok legfeljebb más bizonyítékok mellett értékelhetik. A bíróság nem köteles elfogadni a poligráf eredményét, és önmagában arra nem alapozhatja az ítéletet. Emiatt a poligráf inkább a nyomozás során nyújthat segítséget, mintsem végleges bizonyítékként szolgál.
