A skizofréniát nehéz diagnosztizálni. A betegek hallucinációkkal (néha), szociális visszahúzódással (talán) vagy téveszmékkel (nem mindig) jelentkezhetnek. Általánosabban fogalmazva, egyszerűen csak másképp hangzanak, mint önmaguk.
A klinikusok szakértelmükre és finom jelekre támaszkodnak annak megállapításakor, hogyan változik a betegek beszéde, és milyen tünetek jelennek meg idővel. Ez azonban késleltetheti a diagnózist. Az Egyesült Államokban a pszichotikus zavarokkal élők – köztük több mint hárommillió skizofréniás beteg – átlagosan másfél évvel az első tünetek megjelenése után kapják meg a diagnózist.
A kutatók ezért azt vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia javíthatja-e a diagnózist és az ellátást azáltal, hogy olyan beszédmintázatokat is felismer, amelyeket a klinikusok nehezebben észlelnek vagy számszerűsítenek. Bár az MI még nem áll készen a széles körű klinikai alkalmazásra, ígéretes eszköz lehet a korai felismerésben és a betegek állapotának hosszú távú monitorozásában.
„Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy ezt olyan pontossággal tegyük, amilyennel korábban soha” – mondja Thomas Insel pszichiáter és idegtudós, aki 13 évig vezette az Egyesült Államok Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézetét.
A skizofrénia a valóságérzékelést, a gondolkodást és az érzelmek szabályozását befolyásoló mentális zavar. Világszerte mintegy 23 millió embert érint, és jellemzően a késői tinédzserkorban vagy a harmincas évek elején jelentkezik. Kialakulásának pontos oka nem ismert, de a genetikai és környezeti tényezők, az agy kémiája és a szerhasználat egyaránt szerepet játszhatnak.
A korai felismerés azért különösen fontos, mert a kezeletlen pszichózis hosszabb időtartama összefügghet a rosszabb kezelési válasszal, az agyszövet csökkenésével, a tünetek súlyosbodásával és az öngyilkosság fokozott kockázatával. A diagnózis azonban jelenleg nagyrészt szubjektív értékelésen alapul. Az orvosok a beteg szavai és beszédmódja alapján különböző értékelési skálák segítségével mérik fel a tünetek súlyosságát, az eredmények azonban jelentősen eltérhetnek az egyes szakemberek között.
A mesterséges intelligencia ezt a folyamatot részben automatizálhatja. „Most először lehetőségünk nyílik objektíven megmondani, hogy mennyire téveszmés valaki, mennyire lazák az összefüggései, vagy mennyire inkoherens a beszéde” – mondja Insel.
A pszichiáterek régóta fontos jelzőnek tekintik a beszédet a mentális állapot felmérésében. A skizofréniában megjelenő rendezetlen gondolkodás miatt a betegek gondolatmenete gyakran kiszámíthatatlanul ugrál egyik témáról a másikra. A hangjuk is eltérhet: monotonabb vagy „robotikusabb” lehet, hosszabb szüneteket tarthatnak, és kevésbé változtathatják a hangerőt a beszélgetés helyzetétől függően. Ezeket a finom különbségeket azonban különösen a betegség korai szakaszában nehéz felismerni.
Egy holland kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az MI képes-e erre. Korábban skizofréniával diagnosztizált betegek hangfelvételeiből 88 jellemzőt mértek, köztük a hangerőt, a szünetek hosszát, a magánhangzók kiejtését és az intonációt. Ezek alapján egy gépi tanulási modellt tanítottak be a skizofréniával élő és az egészséges emberek megkülönböztetésére.
Amikor a rendszert korábban nem hallott betegek felvételein tesztelték, 86,2 százalékos pontossággal különböztette meg a skizofréniával élőket az egészséges kontrollcsoporttól, és a betegség egyes tüneti altípusait is képes volt elkülöníteni.
A módszer a legegyértelműbb esetekben kevésbé hasznos, mondja a tanulmány társszerzője, Alban Voppel, a montreali McGill Egyetem kutatója. Szerinte azonban segíthet a korai stádiumban lévő, illetve a skizofrénia kialakulásának magas kockázatával élő emberek felismerésében, valamint a visszaesés előrejelzésében.
Sunny Tang, a New York-i Feinstein Orvosi Kutatóintézetek pszichiátere és kutatója más megközelítést alkalmazott: csapata nem a beszéd hangzását, hanem annak tartalmát elemezte.
Olyan gépi tanulási modellt fejlesztettek, amely matematikai „címkéket” rendel a beteg beszélgetésének átiratában szereplő szavakhoz. A címkék közötti kapcsolatok alapján a rendszer azt vizsgálja, mennyire marad összefüggő a beszéd gondolatmenete. Tang szerint így mérhető, „hogyan áramlik a jelentés” a beszéd során.
Amikor a rendszer skizofréniával élő és nem skizofréniás emberek beszédének átiratait elemezte, 87 százalékos pontossággal különböztette meg a két csoportot. A mesterséges intelligencia nélkül dolgozó klinikai értékelők ugyanezt csak 68 százalékos pontossággal tudták megtenni.
Az MI a diagnózis mellett idővel a tünetek súlyosságának és változásának követésére is használható lehet. A klinikusok így pontosabban felmérhetik, hogy a kezelés hatásos-e, és korábban felismerhetik a visszaesés jeleit.
Jelenleg ehhez rendszeres személyes találkozókra van szükség, ami jelentős idő- és költségráfordítással jár. Az MI lehetővé tehetné, hogy a betegek távolról, akár egy alkalmazáson vagy más eszközön keresztül, néhány percig beszéljenek, a rendszer pedig ez alapján értékelje állapotukat.
„Megkérhetünk valakit, hogy beszéljen egy alkalmazásba vagy eszközbe néhány percig, és meglehetősen megbízható értékelést kaphatunk a pszichózisáról” – mondja Tang, aki azt reméli, hogy 2030-ra klinikai vizsgálatokban is használható eszközt fejleszthetnek.
Az MI klinikai alkalmazásáig azonban még hosszú út vezet. A rendszerek csak annyira megbízhatóak, amennyire a betanításukhoz használt adatok, ezekből pedig jelenleg kevés a nagy és változatos minta. Számos kutatás kis, nem reprezentatív betegcsoportokon alapul, ezért a modellek teljes népességre való alkalmazhatósága kérdéses.
„Nagyobb, változatosabb mintákra van szükségünk” – mondja Jeffrey Girard, a Kansasi Egyetem pszichológusa, aki a témáról 2026-ban megjelent elemzést vezette.
A legújabb kutatások ezt az óvatosságot is alátámasztják: egy 2026-os vizsgálat szerint a beszédalapú modellek teljesítménye jelentősen romolhat, ha más nyelven beszélő embereken alkalmazzák őket. Egy friss szisztematikus áttekintés pedig arra jutott, hogy az ilyen rendszerek egyelőre ígéretes kiegészítő eszközök, de önálló klinikai diagnosztikai módszerként még nem bizonyítottak – írja a SmithSonian Magazine.
