Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat – jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Francis Halzen részecskefizikus az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért kapja az elismerést – írta meg az MTI.
„Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető jelentőségű volt az IceCube (Jégkocka) Neutrínóobszervatórium – egy fényérzékelőkkel felszerelt, óriási jégtömb – létrehozásában. Az IceCube segítségével a kutatók képesek észlelni a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó neutrínókat” – írta közleményében az akadémia.
Mark Pearce, a Fizikai Nobel-díj Bizottság elnöke kiemelte: „Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, amely fantasztikus eszközt adott a kezünkbe. Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat”.
Francis Halzen 82 éves, Belgiumban született és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem tudósa. Kitüntetése 12 millió svéd koronával (392 millió forinttal) jár. A díjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása szerint a fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 120. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem osztották ki. Eddig 231 díjat hirdettek ki, de a díjazottak száma csak 230, mert az amerikai John Bardeen – eddig egyedüliként – kétszer (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 48 alkalommal részesült egy, 33 alkalommal kettő, 39 alkalommal három tudós.
A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el.
A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L'Huillier pedig 2023-ban részesült az elismerésben. Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, a francia Pierre Curie-vel megosztva), a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel ő az egyetlen, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést.
„Családi” díjazásra a Curie-házaspáron kívül is van példa a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de a dán Niels Bohr (1922) és Aage N. Bohr (1975), a svéd Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint a brit Joseph John Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.
Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat: 1905-ben a Németországban élt Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) „a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)”; 1963-ban az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”; 1971-ben a Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes (Dennis Gabor) „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. 2023-ban a Németországban dolgozó Krausz Ferenc „az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért” vehette át a kitüntetést.
Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:
2016 – A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
2017 – Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
2018 – Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
2019 – A kanadai-amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
2020 – A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeikért.
2021 – Az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért.
2022 – A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger úttörő kvantumfizikai kutatásaikért.
2023 – A magyar Krausz Ferenc, valamint a francia Pierre Agostini és Anne L'Huillier az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
2024 – Az amerikai John J. Hopfield és a brit-kanadai Geoffrey E. Hinton azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást.
2025 – A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben.
