Rejtélyes, hatalmas geometrikus kőalakzatra bukkantak Argentína Andok-hegységében, több mint 3000 méteres magasságban. A különös képződmény különösen jól látható a magasból, és az eredetét, illetve rendeltetését egyelőre nem sikerült megfejteni.
A felfedezés azért is keltette fel a régészek érdeklődését, mert a területen az egykori Inka Birodalom kiterjedt úthálózata, a Qhapaq Ñan is áthaladt.
A lelőhelyet Carlos Gobbi argentin hegymászó fedezte fel 2025 májusában a Google Earth műholdfelvételein. A Cordillera del Tigre térségében kör alakú és téglalap formájú területeket, valamint az ezeket összekötő vonalakat vett észre. Később személyesen is megpróbált eljutni a helyszínre, ám két expedícióját az időjárás és a rendkívül nehéz terep meghiúsította. Végül 2026 februárjában, többnapos gyaloglás után sikerült elérnie a lelőhelyet. A helyszínen kőből kialakított folyosókat, sáncokat és egyéb építményeket talált, amelyek közül egyesek több mint 30 méter hosszúak.
A teljes alakzat leginkább madártávlatból rajzolódik ki, ezért a kutatók most részletes vizsgálatra készülnek. Argentínai és spanyol régészek, köztük a CONICET kutatói, a Cuyói Nemzeti Egyetem és a Jaéni Egyetem szakemberei expedíciót terveznek a helyszínre. Drónokkal és GPS-eszközökkel térképezik fel a területet, emellett ásatásokat végeznek, valamint talaj- és üledékmintákat vesznek annak megállapítására, mikor készülhetett az építmény és milyen célt szolgálhatott.
A kutatók egyelőre azt sem jelentik ki biztosan, hogy valóban geoglifáról van szó. Az egyik legérdekesebb elmélet szerint az építmény az Inka Birodalom korából, a 15–16. századból származhatott, de azt sem zárják ki, hogy még régebbi kultúra hagyatéka. Mario Gutiérrez, a Jaéni Egyetem régésze szerint elképzelhető, hogy a helyszín valamilyen rituális tevékenységhez kapcsolódott. Ha bebizonyosodik az inka eredet, a lelet jelentős régészeti felfedezés lehet az egykori birodalom déli peremvidékén.
A helyszín földrajzi adottságai tovább növelik a rejtélyt. A magasföldön nincs könnyen elérhető víz, a terület pedig nehezen megközelíthető, ezért a szakértők szerint nem valószínű, hogy tartósan lakott település állt volna itt. Inkább valamilyen rituális célú helyszínre vagy időszakos használatra gyanakodnak. A végleges választ azonban csak a régészeti feltárás adhatja meg. A kutatók a déli félteke nyarán, várhatóan decemberben kezdhetik meg a részletes helyszíni vizsgálatot, amelyből kiderülhet, hogy az égből kirajzolódó titokzatos alakzat valóban az Inka Birodalom öröksége-e, vagy egy még régebbi kultúra nyomát őrzi – írj az El Pais.
