Mesterséges Intelligencia

Megnyílik a világ első AI-múzeuma

Ki az igazi alkotó – az ember vagy a gép?

A Dataland mesterséges intelligenciával generált immerzív kiállításai június 20-án debütálnak a nagyközönség előtt, egy első, több millió természeti kép alapján edzett esőerdőkről szóló bemutatóval.

Megnyílik a világ első AI-múzeuma
Los Angeles-ben nyílik meg a világ első AI-alapú művészeti múzeuma
Fotó: ANP MAG / ANP via AFP

A Dataland nevű új, mesterséges intelligenciára épülő kiállítótér június 20-án nyílik meg a nagyközönség előtt, elsőként egy esőerdőket bemutató, különleges élményt kínáló tárlattal. A projektet Refik Anadol és Efsun Erkiliç álmodta meg, és a Frank Gehry által tervezett Grand LA complex részeként valósul meg Los Angeles belvárosában.

A múzeum nem hagyományos értelemben vett kiállítótér: itt nincsenek klasszikus műtárgyak a falakon. Ehelyett hatalmas, több érzékszervre ható élményt kínál, ahol a látogatók szó szerint „beleléphetnek” a digitális világba. A cél egy teljesen magával ragadó élmény, ahol a hang, a látvány, a mozgás, sőt még az illatok és más érzékelések is együtt alkotnak egységet.

Az első kiállítás, „Gépálmok: Esőerdő”, egy amazóniai utazás inspirációjára készült. Az alkotók egy speciális mesterséges intelligenciát tanítottak be több millió természetfotóval, majd hagyták, hogy a rendszer „újraértelmezze” a természet működését. Az eredmény egy folyamatosan változó, élő digitális környezet, ahol a látogatók szinte egy mesterségesen létrehozott dzsungelben sétálhatnak. A látványt különleges hangvilág egészíti ki, például őslakos történetekkel és már kihalt állatok hangjaival.

A projekt ugyanakkor nem mentes a vitáktól. A mesterséges intelligenciával készült művészet kapcsán sokan felvetik a szerzői jogok kérdését, hiszen ezek a rendszerek gyakran meglévő művekből tanulnak. Olyan eszközök, mint a Midjourney vagy a DALL-E is hasonló elven működnek, ami jogi és etikai kérdéseket vet fel.

A Dataland alkotói szerint ők igyekeztek ezt felelősen kezelni: az általuk használt képek megbízható forrásokból származnak, például a Smithsonian Institution, a Natural History Museum és a Cornell Lab of Ornithology gyűjteményeiből.

Felmerül a környezeti hatás kérdése is, hiszen az AI működtetése jelentős energiát igényel. Az alkotók szerint azonban ezt is igyekeznek mérsékelni, például megújuló energiával működő szerverek használatával.

A fogadtatás vegyes: egyes művészek szerint a mesterséges intelligencia nem képes valódi emberi alkotói szándékot közvetíteni. Ugyanakkor a közönség egyre nyitottabb az ilyen újfajta művészeti élményekre, és sok esetben kifejezetten kedveli az AI által létrehozott képeket - írja a Smithsonian Magazine.

Kapcsolódó írásaink