Négyszázhatvan éve, 1566. július 2-án halt meg a próféciái által ismertté vált 16. századi francia orvos és jövendőmondó, Michel de Nostredame, ismert nevén Nostradamus.
Nostradamus 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, a katolikus hitre egy generációval korábban áttért zsidó családban, apja gazdag gabonakereskedő volt. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és elsajátította az asztrológia alapjait.
Az avignoni egyetemen kezdett tanulni, de az intézményt egy év után pestisjárvány miatt bezárták, ezután nyolc évig vándorolt, gyógyfüvekkel foglalkozott és patikusként is dolgozott. Az orvosi egyetemet Montpellier-ben kezdte el, de egy év után kicsapták, miután kiderült, hogy korábban már gyógyszerekkel kereskedett, amit tiltott az egyetem szabályzata.
Ezután ismét gyógyszerekkel kezdett foglalkozni, járta az országot és saját pestis elleni piruláját árulta, kezelte a járvány áldozatait. Rövid idő alatt híres lett, egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, megnősült és fia született, de családját 1534-ben elvitte a pestis.
Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, s az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus, kedvét vesztve, Provence-be vonult vissza.
1547-ben Salon városában telepedett le, szép vagyonra tett szert, ismét megnősült és hat gyermeke született, a városban ma is látható a ház, amelyben élt.
Érdeklődése egyre inkább az okkultizmus felé fordult: akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját. 1550-től minden évben, immár nevének latinizált, Nostradamus formáját használva, almanachot adott ki, amelyben gazdag patrónusai horoszkópjait, valamint orvosi tanácsait tette közzé. A csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.
Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját.
Hírneve még magasabbra szárnyalt, amikor egyik jóslata szó szerint bevált. A négysoros így szólt: "Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el".
Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király aranyozott sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye; a fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sebébe.
Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait.
1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomába helyezték át, ma is itt látható. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg.
Ma is vitatkoznak azon, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerűen sarlatán volt-e, hívei mindenesetre feltétlenül hisznek benne. Igazságot tenni szinte lehetetlen, a híres jóslatok annyira homályosak és sokféleképpen értelmezhetők. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született. Csakhogy a jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek.
Ráadásul francia, görög, latin és okszitán nyelv keveredik bennük, nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult (sokak szerint azért, hogy szerzőjük elkerülje az eretnekség vádját és az inkvizíció üldözését), telve vannak bibliai, mitológiai és történelmi utalásokkal. A különböző korabeli kiadások között sincs két egyforma, s maguk a - többségében szerencsétlenségekkel, háborúkkal, katasztrófákkal foglalkozó - jóslatok is sokféleképpen értelmezhetőek, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.
Hívei szerint bevált jóslata egyebek mellett a nagy londoni tűzvészről, a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, a Holdra szállásról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról. "Nem jött be" viszont például az a jóslat, amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte.
Nostradamus jóslatait a kezdetektől fogva hamisították is propaganda célokból, például a második világháború elején a németek Franciaország vereségét jósló hamis négysorost terjesztettek. Napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok, az egyik például azt jósolta, hogy a világnak a maja próféciákkal összhangban 2012-ben lesz vége. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, számtalan könyvben, filmben játszanak központi szerepet próféciái, élete több filmest is megihletett.
