Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készülnek a francia hatóságok az október 24-i, szombati országos tüntetésekre. A kormány attól tart, hogy megismétlődhetnek az előző hétvége erőszakos eseményei, amikor autókat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki, és középületeket támadtak meg.
Laurent Nuñez belügyminiszter bejelentette, hogy országszerte akár 70 ezer rendőrt és csendőrt is bevethetnek a rend fenntartására. A biztonsági erőket helikopterek, páncélozott járművek és vízágyúk is támogatják.
A franciaországi tiltakozási hullám szeptemberben kezdődött, amikor egy Párizstól délkeletre található középiskola diákjai a tanárhiány és az oktatási intézmények rossz állapota miatt kezdtek demonstrálni. Az elégedetlenség azonban gyorsan országos mozgalommá szélesedett. A diákokhoz munkavállalók, szakszervezetek és különböző társadalmi csoportok csatlakoztak, akik a megélhetési költségek emelkedése, az alacsony bérek és a nyugdíjak miatt is tiltakoznak. A demonstrálók szerint a kormány nem tesz eleget az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági problémák kezeléséért.
Az előző hétvégén több mint félmillió ember vonult utcára Franciaországban, a tiltakozások egy része azonban súlyos zavargásokba torkollott. A hatóságok adatai szerint országszerte mintegy háromezer üzletet rongáltak meg vagy fosztottak ki. Több városban autókat gyújtottak fel, épületeket támadtak meg, és összecsapások történtek a rendőrök és az erőszakos csoportok között. A belügyminiszter korábban elismerte, hogy a rendőrség egyes településeken elveszítette az ellenőrzést az események felett. Nuñez felajánlotta lemondását, Emmanuel Macron államfő azonban ezt nem fogadta el.
Párizsban szombaton szigorú korlátozásokat vezettek be. A hatóságok megváltoztatták a fővárosi demonstráció eredetileg tervezett útvonalát, így a tüntetők nem vonulhatnak végig a Bastille tér és a Nation tér közötti szakaszon. Ehelyett a Porte d'Italie és a Porte de Vincennes közötti útvonalat jelölték ki számukra, távolabb a városközponttól. A Bastille téren rendőrök hangosbemondón figyelmeztették a gyülekezőket, hogy hagyják el a területet, ellenkező esetben 135 eurós pénzbírságra számíthatnak. Lyonban, Nizzában és Montpellier-ben egyes demonstrációkat teljesen betiltottak, Lyonban pedig a helyi sajtó szerint szombat délelőtt könnygázt is bevetettek a rendőrök.
A zavargásoktól való félelem a francia főváros mindennapi életére is jelentős hatással van. Több üzlettulajdonos deszkákkal és védőelemekkel torlaszolta el boltja kirakatát, hogy megakadályozza az esetleges fosztogatásokat. A Diadalív környékén csendőrök teljesítenek szolgálatot, miközben számos népszerű kulturális intézmény bezárta kapuit. Szombaton nem fogad látogatókat a Louvre, az Orsay Múzeum, a Picasso Múzeum és a Grand Palais sem. A világ egyik legrangosabb kortárs művészeti vására, az Art Basel párizsi rendezvénye szintén kénytelen volt törölni hétvégi programját.
A tiltakozások szombaton Orléans városára is kiterjedtek, ahol több ezren vonultak utcára a szélsőjobboldal ellen. A demonstrációt azzal egy időben szervezték, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés kétnapos kongresszust tart a városban. A rendezvény a jövő tavaszi francia elnökválasztás előkészületeihez kapcsolódik, így az országban zajló társadalmi elégedetlenség egyre inkább a belpolitikai küzdelmek részévé válik.
A diákok eközben konkrét követeléseket fogalmaztak meg. Azt szeretnék, hogy a kormány 250 ezer új felsőoktatási férőhelyet hozzon létre, növelje a tanárok számát, és fordítson több pénzt az iskolák, valamint az egyetemek felújítására. Emellett havi 200 euróval emelnék a hallgatói támogatásokat, és befagyasztanák az állami diákszállások lakbéreit. A tiltakozók a Parcoursup nevű francia egyetemi felvételi rendszer átalakítását is követelik.
Emmanuel Macron pénteken középiskolai diákok képviselőivel találkozott, akik szerint az elnök ígéretet tett az egyetemi felvételi rendszer reformjára. A fiatalok azonban közölték, hogy konkrét kormányzati intézkedések nélkül nem hagynak fel a tiltakozásokkal. A szakszervezetek szintén bírálták a tüntetési tilalmakat, mert szerintük azok sértik a francia alkotmány által biztosított gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. A kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a korlátozásokra a lakosság, az üzletek és a középületek védelme érdekében van szükség.
A szombati események így újabb komoly próbatételt jelentenek a francia kormány számára. A hatóságok célja, hogy megakadályozzák az előző hétvégéhez hasonló erőszakos zavargásokat, miközben a demonstrálók továbbra is gazdasági és oktatási változásokat követelnek. A nap folyamán az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a hatalmas rendőri készültség mellett sikerül-e békés keretek között tartani a megmozdulásokat - írja az AP.
