A macskák különös kapcsolatot ápolnak az emberekkel. Egyik pillanatban még dorombolva bújnak hozzánk, a következőben pedig váratlanul elhúzódnak, vagy akár oda is kaphatnak a kezünkhöz. Sok gazdi tapasztalta már, hogy kedvence hosszú percekig élvezi a simogatást, aztán látszólag minden előzmény nélkül megelégeli. De miért szeretik egyáltalán a macskák, ha megsimogatjuk őket? Mi történik ilyenkor a szervezetükben, és honnan tudhatjuk, mennyi érintés esik jól nekik?
A válasz részben a macskák legkorábbi életszakaszában keresendő. Az anyamacska már a születésük után rendszeresen nyalogatja kölykeit. Ez nemcsak a tisztálkodásban segít, hanem a gondoskodás és a biztonság fontos része is. A kiscicák számára a gyengéd testi érintés így már egészen fiatal korban kellemes, megnyugtató élményekhez kapcsolódhat. A felnőtt macskák egy része az emberi simogatást is pozitív társas érintésként éli meg, különösen akkor, ha kölyökkorában megfelelően hozzászokott az ember közelségéhez.
A simogatás a bizalom és a kötődés kifejeződése is lehet. Amikor egy macska odadörgöli a fejét a gazdájához, nem csupán figyelmet kérhet, hanem a saját illatanyagait is elhelyezheti rajta. A macskák arcán, különösen a pofa és az áll környékén illatmirigyek találhatók. Ezek segítségével ismerős szagjeleket hagynak a környezetükben és azokon az élőlényeken, amelyekkel kapcsolatot tartanak.
Ezért fordulhat elő, hogy a macska kifejezetten odatolja a fejét a kezünkhöz, vagy újra és újra hozzádörgölőzik. Ilyenkor általában azt jelzi, hogy szívesen fogadja a közelségünket, és gyakran a simogatást is.
A gyengéd érintés bizonyos körülmények között csökkentheti a macska feszültségét, és hozzájárulhat a nyugodt állapothoz. A kellemes társas kapcsolatokban az oxitocin nevű hormon is szerepet játszhat, amely az emlősöknél a kötődéssel és a társas viselkedéssel kapcsolatos folyamatokban vesz részt. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy minden simogatás automatikusan oxitocinfelszabadulást vagy boldogságot vált ki a macskából. Az érintés hatása függ az állat személyiségétől, korábbi tapasztalataitól és pillanatnyi hangulatától.
De hol szeretik leginkább a simogatást? A legtöbb macska számára az arc, az áll alatti rész, a pofa és a fülek töve a legkellemesebb terület. Ezeken a helyeken sokszor kifejezetten keresik az érintést. A fej tetejének finom simogatását is sokan kedvelik, különösen akkor, ha a gazdájukhoz bizalommal viszonyulnak.
A hát simogatása már egyénfüggőbb. Vannak macskák, amelyek élvezik, ha a nyakuktól egészen a farkuk tövéig végigsimítjuk őket, mások viszont csak a rövidebb érintéseket szeretik. A faroktő különösen érzékeny terület lehet, ezért nem minden macska fogadja szívesen, ha ott érünk hozzá.
A has simogatásával érdemes még óvatosabbnak lenni. Amikor egy macska hanyatt fekszik, és megmutatja a hasát, az gyakran a bizalom jele, de nem feltétlenül meghívás a hasvakargatásra. A has érzékeny, sérülékeny testrész, ezért sok macska ösztönösen védekezően reagál, ha ott megérintik.
Az egyik legfontosabb kérdés azonban az, hogy mennyi ideig simogassuk a macskánkat?
Erre nincs minden állatra érvényes, pontos időtartam. Egyes macskák akár hosszú percekig is élvezik a gyengéd érintést, míg mások néhány simítás után már inkább továbbállnának. A szakértők ezért azt javasolják, hogy ne az órát figyeljük, hanem az állat testbeszédét.
Jó módszer lehet, ha először mindössze néhány másodpercig simogatjuk a macskát, majd megállunk. Ha az állat újra a kezünkhöz dörgölőzik, közelebb húzódik, vagy a fejével finoman meglöki a kezünket, valószínűleg szeretné, hogy folytassuk. Ha viszont elfordul, arrébb megy, vagy nem keresi az újabb érintést, érdemes békén hagyni.
A macskák ugyanis gyakran már jóval a harapás előtt jelzik, hogy elegük van. Figyelmeztető jel lehet a farok gyors csapkodása, a fülek oldalra vagy hátrafelé fordítása, a hát bőrének rángása, a test megfeszülése, illetve az, ha az állat hirtelen a kezünkre néz. Ezek arra utalhatnak, hogy a simogatás már kellemetlenné vált számára.
Ezt a jelenséget gyakran simogatás által kiváltott túlzott ingerlésnek nevezik. A macska egy ideig kellemesnek érezheti az érintést, de a folyamatos ingerlés egy ponton zavaróvá válhat. Ilyenkor előfordulhat, hogy hirtelen odakap vagy megharapja a gazdáját. Ez nem feltétlenül agresszió vagy rosszindulat, hanem annak a jelzése, hogy az állat szeretné megszakítani az érintkezést.
Érdemes tudni azt is, hogy a dorombolás önmagában nem mindig jelenti azt, hogy a macska boldog. Bár gyakran elégedettséget és nyugalmat fejez ki, a macskák stresszes helyzetekben, fájdalom esetén vagy betegen is dorombolhatnak. Ezért mindig a teljes testbeszédet kell figyelni.
A simogatás nemcsak a macskának, hanem a gazdájának is kellemes lehet. Több vizsgálat szerint az állatokkal való pozitív kapcsolat segíthet csökkenteni a szubjektív stresszérzetet, és hozzájárulhat a jó közérzethez. A macskával töltött nyugodt percek sok ember számára a mindennapok egyik legkellemesebb pillanatát jelentik.
Nem minden macska szereti azonban egyformán a testi érintést. A személyiség, a korai szocializáció, az életkor és az egészségi állapot mind befolyásolhatja, hogy egy állat mennyire bújós. Egy félénkebb vagy korábban rossz tapasztalatokat szerzett macskának több időre lehet szüksége ahhoz, hogy elfogadja az emberi érintést. Az idősebb, ízületi fájdalmakkal küzdő állatok pedig érzékenyebbek lehetnek bizonyos mozdulatokra.
Ha egy korábban kifejezetten bújós macska hirtelen elutasítja a simogatást, fájdalmasan reagál az érintésre, vagy szokatlanul visszahúzódóvá válik, érdemes állatorvoshoz fordulni. A viselkedés megváltozása ugyanis egészségügyi problémára is utalhat.
A legfontosabb szabály tehát az, hogy a macska dönthesse el, mikor és mennyi simogatást szeretne. Ne erőltessük az érintést, ne tartsuk vissza, ha el akar menni, és ne próbáljuk mindenáron megsimogatni, amikor pihen vagy elbújik.
A macskák számára a szeretet nem feltétlenül a hosszan tartó ölelgetést jelenti. Sokszor már az is a bizalom egyik legszebb jele, ha mellénk fekszenek, követnek bennünket a lakásban, vagy egyszerűen csak nyugodtan alszanak a közelünkben.
A simogatás akkor a legkellemesebb számukra, ha nem kötelező, hanem választási lehetőség. És talán éppen ez a macskákkal való harmonikus kapcsolat egyik titka: minél jobban tiszteletben tartjuk a határaikat, annál szívesebben kereshetik a társaságunkat.
