Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy négy UH-60L Black Hawk helikoptert és a kapcsolódó felszereléseket adott el Argentínának 140 millió dollárért.
Peter Lamelas, az Egyesült Államok argentin nagykövete, az X-en jelentette be a megállapodást. Mint írta:
„Argentína felújított Black Hawk helikoptereket kap szakaszos szállítások keretében, elsőként négy gépet, a védelem megerősítése és a vészhelyzetekre való gyors reagálás érdekében.
Nem csupán a felszerelésről van szó: az is számít, hogy a segítség időben megérkezzen, és életeket lehessen menteni. Továbbra is együttműködünk Argentínával egy erősebb és biztonságosabb ország felépítésén.”
Az amerikai külügyminisztérium kísérő közleménye szerint a tervezett eladás „az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági céljait szolgálja azáltal, hogy javítja egy jelentős, nem NATO-tag szövetséges biztonságát, amely Dél-Amerika politikai stabilitásának és gazdasági fejlődésének egyik fontos tényezője”.
A minisztérium szerint az ügylet Argentína azon képességét is javítja majd, hogy ellenálljon a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseknek, mivel további kapacitást biztosít a határbiztonság, a transznacionális bűnözés elleni küzdelem, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás terén.
A közlemény hozzátette, hogy a megállapodás „nem változtatja meg a térség alapvető katonai egyensúlyát”, és „nem lesz kedvezőtlen hatással az Egyesült Államok védelmi felkészültségére”.
A helikoptereket a Sikorsky, a Lockheed Martin leányvállalata szállítja. A vállalat a Fehér Ház számára a Marine One elnöki helikoptereket is gyártja.
A cég jelenleg egy új, 6 millió dolláros helikopterleszállóhely költségeit is állja a Pennsylvania Avenue 1600. szám alatt, baráti gesztusként, miután a Sikorsky legújabb modelljének kipufogógáz-kivezetői megperzselték az elnöki rezidencia gyepét, felbosszantva Donald Trumpot.
A megállapodás azért is kelthet figyelmet, mert Trump nemrég kijelentette, hogy nem támogatná Nagy-Britanniát egy Argentínával kirobbanó konfliktusban a Falkland-szigetek szuverenitásáról szóló vita miatt. Argentína és az Egyesült Királyság legutóbb 1982-ben vívott 74 napos háborút a szigetcsoportért.
„Az országuk nem volt ott, hogy segítsen nekem” – panaszkodott Trump a múlt héten a GB Newsnak, utalva arra, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozott az év elején indított amerikai–izraeli támadásokhoz Irán ellen.
Trump Teherán elleni hadműveletei egy csaknem hét hónapig tartó háborúhoz vezettek, amelyet az amerikai elnöknek nem sikerült lezárnia, és amely hozzájárult a globális olajárak emelkedéséhez.
Trump és Milei szoros kapcsolatot ápol
Az amerikai elnök évek óta szoros és baráti kapcsolatot ápol Javier Milei argentin elnökkel, a radikális libertárius politikussal, aki korábban a Fehér Házban is találkozott Trumppal, valamint beszédet mondott a CPAC rendezvényén.
A két politikus 2024 februárjában, a konzervatívok kongresszusán medveöleléssel köszöntötte egymást. Trump akkor így beszélt argentin kollégájáról:
„Ő egy nagyszerű úriember... Azt mondta: »Én vagyok MAGA«, aztán rájöttem, hogy ők azok a kevesek, akik tényleg meg tudják csinálni. Újra naggyá tesszük Argentínát.”
2025 októberében, amikor Milei nehéz félidős választás elé nézett, a Trump-adminisztráció közbelépett az összeomló argentin peso támogatására. Az Egyesült Államok pesót vásárolt, és 20 milliárd dolláros devizacsere-megállapodást kötött az argentin jegybankkal. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Argentína ezt a keretet januárban visszafizette.
Trump tavaly azt is felvetette, hogy argentin marhahúst vásárolna az amerikai belföldi árak csökkentése érdekében. Nemrég azt állította, hogy 300 ezer tonna marhahúshoz jutott, ami felháborította az amerikai gazdákat és több vidéki állam republikánus szenátorát is. Az elnök ugyanakkor nem árulta el, honnan származott a hús – írja az Independent.
